Iszisz és Oszirisz

Plutarkhosz
Részletek
matematika, számmisztika, arányok, háromszög
szóelválasztás

75. … A püthagoreusok pedig a számokat és a geometriai formákat ruházták fel az istenek elnevezésével: az egyenlő oldalú háromszöget „Zeusz homlokából született Athénénak” és Tritogeneiának nevezték, mivel a mindhárom szögéből húzott függőlegessel egyenlően osztható fel. Az „egyet”, mivel tagadása a „soknak”, és a „monasz” egyszerűsége miatt Apollónnak hívták, a „kettőt” viszálynak és merészségnek, a „hármat” pedig igazságnak, mert az igazságtalan cselekedetet és az igazságtalanság elszenvedése hiány vagy túlzás következményeként jön létre, az igazság a kettő között középen foglal helyet. Az úgynevezett tetraktüsz, a harminchat, a legnagyobb eskü volt – amint ez közismert –, és kozmosznak is nevezték, mert az első négy páros és páratlan szám összeadásából jön létre.


80. A küphi olyan keverék, amelyet tizenhat részből állítanak össze, ezek a következők: méz, bor, mazsola, küperosz, gyanta, mirha, aszpalathosz, szeszeli, masztix, aszphalt, káka, lósóska, mindezekhez kétféle borókafenyő, amelyekből az egyiket nagyobbnak, a másikat kisebbnek nevezik, valamint a kardamosz és a kalamosz. Mindezeket nem találomra keverik össze, hanem elegyítésükkor a szent iratokból olvasnak fel a balzsamkészítőknek. A legkevésbé sem lehet azt állítani – még ha egészen úgy látszik is –, hogy az összetevők száma, amely négyzetnek négyzete, és az ugyanannyiszor vett azonos számok közül egyedül ez adja a területtel megegyező azonos kerületet, játszott közre a keverék összetételében, hanem az, hogy a legtöbb összetevő illaterejével édes leheletet és jótevő kipárolgást áraszt. Ettől a levegő átalakul, a test pedig az illattól átjárva kellemes és lágy álomba merítő keverékhez jut, továbbá, a napi gondok szomorúságát és feszültségét, mint bilincseket, mámor és részegség nélkül lazítja meg és oldja föl magában.…

W. Salgó Ágnes fordítása

Forrás

Plutarkhosz: Iszisz és Oszirisz. Fordította, az utószót és a jegyzeteket írta W. Salgó Ágnes. Budapest: Európa Könyvkiadó, 1986. 76, 80–81. p. (Az ókori irodalom kiskönyvtára.)