„Uraságod becses belei, harminc garas.”

Molière
Képzelt beteg (Le Malade Imaginaire), 1673

Részlet az I. felvonás 1. jelenetéből
orvoslás, beöntés, purgálás, tisztítás, méregtelenítés, fájdalomcsillapítás stb.
szóelválasztás

Argan (egymaga a szobájában, ül, előtte asztal; zsetonokat rakosgatva gyógyszerésze számláit ellenőrzi, és magában beszél): Három meg kettő: öt, meg öt: tíz, meg tíz: húsz. Kettő meg három: öt. „Továbbá huszonnegyedikén fájdaloműző, frissítő és áztató klistér, uraságod becses belei föláztatása, átpuhítása és fölüdítése végett.” Legjobban ez tetszik nekem ebben a patikusban, ebben a Szippants úrban, hogy ilyen illemtudóan fogalmazza meg a számláit. „Uraságod becses belei, harminc garas.” Hogyne, persze; de az udvariasság önmagában még nem minden, kedves Szippants úr: tudjon mértéket is a beteg megnyúzásában. Harminc garas egy beöntésért! Maradok alázatos szolgája, de ebben már megegyeztünk; az eddigi elszámolásokban csak húsz garas volt a taksa, húsz garas pedig patikus nyelvre fordítva tíz garas. Javítsuk hát tízre. „Továbbá ugyanazon a napon egy jó hashajtó beöntés, dupla catholikon, rebarbara, rózsaméz és egyéb keverékből, rendelés szerint, uraságod alhasi tájainak működésbe hozása, kiöblítése és megtisztítása okából, harminc garas.” Engedelmével, tíz. „Továbbá fentírt napon este egy adag májfájdalom elleni zsongító és altató, harmincöt garas.” Erre nem szólok, remekül aludtam tőle. Tíz, tizenöt, tizenhat és tizenhét garas hat fillér. „Továbbá huszonötödikén friss keserűfűből keleti szennalevélből és egyéb főzetből készült különleges bélmozdító és vérerősítő doktor Purgó rendelése szerint, uraságod epéjének meghajtása és kiürítése okából, négy frank.” No, kedves Szippants úr, azért a tréfából is sok a sok. Hagyjuk élni a beteget is. Purgó doktor úr azt nem írta rá a receptre, hogy négy frank: vegyünk csak szépen, vegyünk csak, kérem, hármat. Húsz és harminc garas tehát. „Nemkülönben fentírt napon egy üvegecske hasmenést megállító, valamint altató szer uraságod elnyugasztalására, harminc garas.” Jól van, tíz és tizenöt garas. „Továbbá huszonhatodikán fúvódást-lappasztó beöntés, uraságod szeleinek kihajtására, harminc garas.” Tíz garas, Szippants úr. „Továbbá ugyanaznap este beöntés megismételve, mint föntebb, harminc garas.” Szippants uram, tíz. „Továbbá huszonhetedikén különleges vegyítésű keverék, uraságod rossz nedveinek gyorsabb kiválasztása és eltávolítása céljából, három frank.” Rendben, húsz és harminc garas; ez már tetszik, ha az eszére hallgat. „Továbbá huszonnyolcadikán egy adag édesre erjesztett, lefejtett tejsavó, uraságod vérösszetételének megújítása, temperálása, felüdítése és megcsitítása végett, húsz garas.” Helyes, tíz. „Továbbá fájdalommegelőző szívcseppek, tizenkét szemer bezoár-kő, citrom és gránátalma stb. levében feloldva, rendelés szerint, öt frank.” Nocsak, kedves Szippants úr, lassan a testtel; ha így folytatja, végül senkinek sem lesz kedve beteg lenni: érje csak be négy frankkal. Vagyis húsz és negyven garas. Három meg kettő: öt, és öt: tíz, meg tíz: húsz. Hatvanhárom frank négy garas, hat fillér. Végeredményben tehát bevettem ebben a hónapban kettő, három, négy, öt, hat, hét, nyolc patikaszert, kaptam egy, kettő, három, négy, öt, hat, hét, nyolc, kilenc, tíz, tizenegy, tizenkettő beöntést, a múlt hónapban tizenkét patikaszer és húsz beöntés volt. Most már nem csodálom, mért nem éreztem olyan jól magam ebben a hónapban, mint az előzőben. Majd szólok is Purgó doktornak, hozza rendbe, amit még lehet. Hé, vigyétek innen ezt a sok vacakot. (Látva, hogy senki nem jön, és senkifia nincs a szobájában.) Senki? Hasztalan beszélek, csak magamra hagynak. Olyan nincs, hogy a közelemben maradjanak. (Miután az asztalról fölvett és megrázott egy csengettyűt.) Fülük botját sem mozdítják rá; a csengő sem szól elég hangosan. Csing-kiling, csing-kiling. (Miután másodszor csengetett.) Hiába. Csing, kiling, csing! (Miután újból csenget.) Megsiketültek. Toinette! Csing-kiling, csing-kiling! (Miután olyan zajt csapott a csengővel, aminőt csak tudott.) Mintha nem is csengettem volna. Égetnivaló boszorkány! Csing, csing, csing! (Látva, hogy hasztalan csenget.) Szétvet a méreg! (Most már nem csenget, csak kiabál.) Csing, csing, csing, csingiling! Fene essen a lusta cemendébe. Járja ez, egy szegény beteget így magára hagyni? Csingilingi, csingilingi! Rettenetes, nincs ezekben szív? Csingilingi, csingilingi, csingilingi! Jaj, istenem, miattuk itt veszhetek. Csingilingi, csingilingi, csingilingi.

Illyés Gyula fordítása

Forrás

Molière összes színműve I–II. (Oeuvres Completès). Fordította Hubay Miklós, Illyés Gyula, Kálnoky László, Karinthy Frigyes, Kazinczy Ferenc, Mészöly Dezső, Molnár Imre, Nemes Nagy Ágnes, Réz Ádám, Szabó Lőrinc. Budapest: Magyar Helikon, 1965–1966. (Helikon klasszikusok.)