A szó nem fejez ki mindent

G. B. Shaw
matematika, háromszög
szóelválasztás

Az igazság az, hogy sok olyan nagyon költői, nagyon drámai érzés van, amelyet puszta szavakkal nem lehet kifejezni – mert a szavak a gondolatot, nem pedig az érzést váltják aprópénzre –, de amelyet nagyszerűen ki lehet fejezni zenével. A költő megpróbál boldogulni a szavakkal s ezért zeneileg rendezi el őket, nagyon megnehezíti viszont munkáját az a tény, hogy ha nem akar képtelenségeket csinálni, zeneileg elrendezett szavainak nemcsak az érzelem, hanem az értelem számára is jelenteniük kell valamit.

A szerencsétlen Shakespear [Shaw következetesen a szóvégi e elhagyásával írja Shakespeare nevét] például nem mondhatta Júliával azt, hogy

Ó, Rómeó, Rómeó, Rómeó, Rómeó, Rómeó

és így tovább húsz soron át. Kénytelen volt valami határtalanul természetellenes, szerelmi-jogászi modorban így beszéltetni a leányt:

Ó, Rómeó, mért vagy te Rómeó?
Tagadd meg atyád és dobd el neved!
S ha nem teszed

stb. stb. stb. Ez nyelvileg nagyon szép, csak épp nem ez a szerelem. Vagy lejjebb:

Bucsunk is boldogit;
Jó éjszakát kivánnék – hajnalig

ami nagyon leleményes fordulat, csak épp egyetlen nő sem élne vele egy ilyen pillanatban, mint ahogy azt sem kezdené bizonygatni, hogy a kötélhágcsó azért a legrövidebb út, mert egy háromszög bármely két oldalának összege nagyobb, mint a harmadik oldal.

Zenekritika, 1894.; Mindkét Shakespeare-idézet Mészöly Dezső fordítása.

Forrás

George Bernard Shaw: Vélemények, gondolatok. Válogatta és fordította Ruttkay Kálmán. Budapest: Bibliotheca Kiadó, 1958. 90–91. p. (Aurora, 9.)