Két szonett
Somlyó György jogutóda
fizika, kozmogónia, természettörvények, Albert Einstein, matematika, nemeuklideszi geometria, Bolyai János
Einstein
„A világban csak egy dolog van, ami örökké
felfoghatatlan: a világ felfoghatósága.” (Einstein)
A fény sebességét utól nem éred.
De azt, ami ennél is sebesebb:
a gondolatot eléri eszed,
amivel ezt is, még ezt is feléred.
Eszed? Mi az? Nem méri semmi mérleg,
mint a parányi anyag-részeket,
miknek mivoltát mégis kilesed,
bár csak miljomod-másodpercig élnek.
Az, hogy a mozgás úgy hat az időre,
hogy csökken — nem meglepőbb,
mintha nőne,
s nem csodálatosabb egy tágulóvilágűr, mint egy szűkülő. Csodás csak
az ember, ez a nagy csodálkozó,
ki tükre lesz a táguló világnak.
forrás: Bolyai Testamentum
Bolyai
Itt vetni ki, a magyar végeken,
az agy merész hálóját le a mélybe,
a tajtékozó terek tengerébe —
micsoda reménytelen Tentamen!a
S érezni végig az idegeken,
ahogy a háló rezzenő szemébe
akadnak rángva a sok ezredéve
kisikló szörny-törvények, kezesen!
De mire való itt a ritka zsákmány?
Többre taksáltatik egy csorda ártány,
egy akó jobb bor, s még egy jól rakott
kemence is. Hát azt csinálta.b Míg
a világ mástól tudta meg, amit
a világon elsőül ő tudott.
atentamen, temptamen — latin | próba, kísérlet | kísértés. Bolyai Farkas azon művének kezdő címszava, amelynek függelékeként János tanulmánya megjelent. — A szerk.
bHa jól tudom, a kályhák tervezését és kivitelezését csak Farkas gyakorolta. — A szerk.
Talizmán. 138 szonett. 11, 100, 106, 127. p.
A kötet Somlyó György 85. születésnapjára jelent meg az Enciklopédia Kiadó gondozásában.
A versfordítás geometriai analogonja (interjú)
