Három feladat

fizika, Newton, gravitáció, biológia, Linné, növényrendszertan, fizika, optika
szóelválasztás

1. Egy Kyss Sándor nevű tudós ember a XIX. század elején Newton (és Kepler) gravitációs eredményeit is felhasználja egyik munkájában (Országos Széchényi Könyvtár, Quart. Lat. 101.; 1818). Bár ez a műve kiadatlan maradt egy másik munkájával hatással volt néhány későbbi kartársára, pl. Matúsik Andrásra (?–1839) és Bugát Pálra (1793–1865).


2. Johann Christoph Gatterer (1727–1799) göttingai professzor, korának egyik tudományos divatjához csatlakozva, Elementa artis diplomaticae universalis (Göttingen, 1765) címen új szisztémát ír le. Ehhez Linné növénytani rendszerezési módszerét veszi alapul, amely akkor szinte minden tudományban hódít. Az új rendszer ígéretes, de végül nem váltja be a hozzá fűzött reményeket.


3. A XII. században, Szuhravardí (perzsa származású arab tudós) kiemelkedő képviselője volt az arab optikusok eredményeit (fehér fény, színekre bontás, konvex és konkáv lencsék stb.) felhasználó egyik irányzatnak.