Újabb adatok a Semmelweis-koncepció magyarországi előzményéhez

Csillag István
orvoslás, sebészet, szülészet, higiéné, bemosakodás, Zsoldos János
szóelválasztás

Az Orvosi Hetilapban1 beszámoltam arról, hogy Semmelweis tanítása (1847) előtt 33 évvel és Holmes amerikai szerző 1843-ban írt tanulmánya előtt 29 évvel Zsoldos János Veszprém vármegye első rendes orvosa szabályként leszögezte, hogy szülés után és szülés előtt a bábáknak lúgos és szappanos vízzel meg kell mosniok kezeiket. Továbbá Zsoldos János kijelentette, hogy

a seborvos különösen arra vigyázzon, hogy sebes kézzel valamely rothadt, vagy ragadvány sebhez ne nyúljon, máskor is mind magát megmossa, mind borbély eszközeit megtisztítsa. Sértve lévő testünkben egyenesen szivatik be a méreg. A seborvos mind maga, mind eszközei által elragaszthatja a nyavalyát, ha ki nem tisztítja mind magát, mind eszközeit.

Ezek a szabályok megjelentek Zsoldos János Diætetika című 1814-ben Győrben kiadott könyvében. E könyv második kiadása 1818-ban Pesten jelent meg.2

Zsoldos Rendszabályai olyan népszerűek lehettek, hogy versekben is megírták azokat. Fodor Gerzson professzor foglalta versekbe 1818-ban, ez a könyv Sárospatakon jelent meg.3 Most újabban rábukkantunk Zsoldos János testvére, Zsoldos Jákob 1817-ben kiadott könyvére, melyben orvos-testvérének, Zsoldos Jánosnak az egészségügyi rendszabályai vannak versbe foglalva. A könyv címe:

Egésség regulái. Készítette Zsoldos János Orvos Doctor, több Tudós Társaságoknak Tagja, Tekintetes Nemes Veszprém Vármegyének Első Rendes Orvosa, és Tábla Bírája. – Mostan pedig a Helvétziai Vallástételt tartó Négy Fő Tiszteletű Superintendentziák’ Egyházi főbb Konsistóriumának rendeléséből, Versekbe foglalta, és mint a Négy Fő Tiszteletű Superintendentziákban, az apróbb Tanuló Gyermekek’ számára megrendelt Oskolai Kézi Könyvet, tulajdon költségén kinyomtattatta Zsoldos Jákob Mezző Laki Református Prédikátor, és a’ Túl a’ Dúnai Fő Tiszteletű Superintendentziale Konsistóriumnak Rendes Assessora. Győrben, Streibig Leopold’ Betűivel, 1817.

  • 2 Zsoldos János: Diætetika, vagy az egészséget fenntartó, és a betegségtől tartóztató rendszabások. Győr, 1814. XVI, 224 p. (2. kiad. Pest, 1818. XVI, 175 p.)
  • 3 Zsoldos János: Az egészség fentartásáról való rendszabások (diætetika). Az oskolások számára versekbe foglalta Fodor Gerzson. Sáros-Patakon, 1818. 146 p.
Az Egésség’ regulái Zsoldos Jákob-féle kiadása (Győr, 1817)
A „Bába’ Kötelességé"-ről szóló versezet az Egészség regulái 80–81. oldalán

A kérdéses szöveg így hangzik:

Seborvos’ Kötelessége.

A’ seborvos
Légyen okos
És vigyázzon eszével,
Hogy ragadvány
Vagy rothadvány
Sebhez sebes kezével
Ne nyuljon, – sőt
Máskor is Őt’
Ha hívják, – ezt meg tartsa,
Hogy mind magát,
Mind szerszámát
Meg mossa’ s meg tisztitsa.

Bába’ kötelessége.
Magad’, Bába!
Tartsd tisztába
Illendően és ne dúlj fúlj!
A’ Szülőhöz
Sinlődhőz
Sebes kézzel soh’ se nyúlj!
Szülés után
Egymásután
Sokszor etzettel mossad
Kezed’, – ’s ismét
Szappan levét
Végy, ’s azzal tisztogassad.
Ha ragadvány
Gyanus hitvány
Szülőd, – jó, szülés előtt
Friss Olajjal
Zsírral ’s vajjal,
Ha kezed kenése lőtt;
De azután,
Szülés után
Ujra meg mosd kezeid’
Hamus lúgos
Vagy szappanos
Vízzel, – ’s más betegeid’
Ugy látogasd,
Meg tisztogasd
Kezed’, ’s tiszta szülőnél
Korpás vízbe
Mosd több ízbe
Ott is a’ sinlődőnél.
Ezek után
Szülés után
A’ Méh- ’s Bél-klistir tsőket
Tisztogassad
Jól ki mossad
A használt eszközöket.
A’ Kisdednek
Tsetsemőnek
Száját jól kitisztogasd,
Gyenge ruhát
Tekerj puhát
Kezedre ’s úgy mosogasd;
Kis szájába Soha, Bába,
Ne nyúlj, mez’telen ujjal
Sok rondákat, Nyavalyákat
Reá ragaszthattz azzal.

A könyv egyetlen fellelhető példányát a református egyház könyvtárában találtuk meg; a könyv megtalálásában nagy segítséget nyújtott Szamos György és Esze Tamás főigazgató. Ezúton mondok nekik köszönetet.

Zsoldos János Bemosakodási szabályának kialakulásához még egy újabb adatot is sikerült találni. 1809-ben Pápán öt kórházban 3074 francia, osztrák, stb. sebesültet kezelt a napóleoni háború idején. Itt a sebeket már antiszeptikusan kezelte. Erről be is számolt a Tudományos Gyűjtemény 1817-es kötetében. A jelentős szöveg így hangzik:4

6. A’ sebeket langyos vízbe elegyített több, vagy kevesebb Kánforos égett-borral tisztíttattuk, és kötöztettük, változtattván azomban, vagy hozzá adván a’ különös formájú, és tünetű sérelmek körül a’ szükségesseket. Feljegyzette a’ fönt írtt Esztendők’ napjaiban

Zsoldos János

  • 4 Zsoldos János: A’ Frantziák Pápán, vagy is a’ Pápai 1809-1810. Esztendő beli Polgári Ispotályok leírása. = Tudományos Gyűjtemény 1817. 11. 47–76. p.

Fentiek alapján a versben a preventio nyomait látjuk:

meg mosd kezeid’
Hamus lúgos
Vagy szappanos
Vízzel, – ’s más betegeid’
Ugy látogasd,
Meg tisztogasd
Kezed’, ’s tiszta szülőnél
Korpás vízbe
Mosd több ízbe
Ott is a’ sinlődőnél.

A másik idézetben, ahol

A sebeket langyos vízbe elegyített több vagy kevesebb kánforot égett-borral tisztíttattuk

– itt az antisepsis felé haladó első lépéseket látjuk.

Zsoldos Jánosnak, a pápai „Asszony ispotály” alapítójának a verses feldolgozásokkal együtt négy kiadást is megért Rendszabályát, mely az orvosok és bábák lúgos szappanos kézmosására vonatkozott, s mely Rendszabályt a református iskolákban tanították, Semmelweis Ignác ismerte-e vagy sem, ez a kérdés már egy más tanulmány keretébe tartozik.

Henrik Nepomuk János Krantz: Bábamesterségre tanító könyv.
Fordító: Weszprémi István. [h. n.]: [k. n.], 1994.
A Margitai István által 1767-ben debrecenben kiadott könyv reprintje. Forrás: antikva.hu
Zsoldos János
(1767–1832)
Veszprém megye egykori főorvosa
Summary

János Zsoldos, first orderly physician of Veszprém County, before the publishing of Semmelweis teaching (1847) and before the appearance of Holmes’ study (1843) made his point of view in 1814 unmistakably clear: the midwives should wash their hands before and after birth assistance in a soapy and alkaline solution. He published his regulations in his book titled Diætetika in Győr (1814) for the first time and then in Pest (1818) a few years later. His regulations were so popular that they wrote them in verse by Professor Gerzson Fodor in 1818 and they appeared in book-form in Sárospatak (1818). Author succeeded newly to find that book in a single copy published in 1817 in which it is to read the regulations written in verse by the brother of János Zsoldos: Jacob, who was a physician. On the other hand, János Zsoldos cured the French and Austrian invalids in Pápa (1809) by an antiseptic method as he reported his early results in 1817 in the journal “Scientific Collection” (in Hungarian Tudományos Gyűjtemény). It is an unrevealed fact yet, whether Semmelweis knew really the activity of János Zsoldos and his regulations. This is a task remaining for the further investigations.

Forrás

Orvostörténeti Közlemények / Communicationes de Historia Artis Medicinæ 55–56 (1970) 201–206. p.