szóelválasztás

A mnemotechnikai verseknek egy fajtáját képezik az olyan versek (szövegek), amelyek számneveket nem is tartalmaznak, hanem a szöveg minden egyes szava betűinek száma szolgáltatja a megjegyzésre szánt számsorozatot. Ez utóbbi versek főleg sokjegyű szám, illetőleg hosszú tizedes tört számjegyeinek megjegyzésére alkalmasak, amennyiben a számjegyek között nincs nulla (hacsak nem akarjuk a „nullá”-t gondolatjellel kifejezni, ami a versköltő munkáját még jobban megnehezítené, vagy pedig 10 betűs szóval fejezni ki a zérót)

A jó pi-versek sok számjegyet adnak meg és szigorúan a tárgynál maradnak. Ezeknek a kritériumoknak csak igen kevés mű tud eleget tenni (az idegen nyelvű változatokat is beleértve).

Minden idők legjobb – a fenti kritériumoknak eleget tevő – magyar nyelvű pi-versét Szász Pál matematikus írta 1952-ben:

 3  1  4   1   5       9
Nem a régi s durva közelítés,
 2    6     5    3    5
mi szótól szóig így kijön
   8         9
betűiket számlálva.
   7        9      3
Ludolph eredménye már,
 2  3     8      4      6
ha itt végezzük húsz jegyen.
 2   6      4   3   3     8
De rendre kijő még tíz pontosan,
 3   2    7        9
Azt is bízvást ígérhetem.

azaz 3,141 592 653 589 793 238 462 643 383 279

Szász Pál
(1901–1978)
magyar matematikus; budapesti egyetemi tanár; a geometria és az analízis kiváló kutatója