A salernói orvosi iskola tanácsai

Szabó György
orvoslás, Salerno, tanköltemény
szóelválasztás

Ha Milánó városát emlegetjük, a híres Scala jut eszünkbe; Drezda hallatán a Zwinger műkincseire gondolunk, mint ahogy Róma neve a Szent Péter-bazilikával társul; a sort folytatni lehetne.

Ugyanígy vagyunk Salernóval is, amelyet a művelt olvasó feltétlenül összefüggésbe hoz a hajdani híres orvosi iskolával. A helyi hagyomány szerint az intézményt a bibliai Noé egyik fia alapította. Más források bencés szerzetesekre vezetik vissza eredetét. A legtöbb szakmunka négy alapító mesterről tud: a görög Pontosz, a római Salernus, a zsidó Helvius és az arab Adela. Az iskola első kiváló orvosai közé tartozott az afrikai származású Constantinus (kb. 1020–1087), aki egy idő múlva visszavonult a Benedek-rend montecassinói kolostorába, és ott alkotta műveit; jórészt ő ismertette meg az iskolával az arab orvostudomány vívmányait. Állítólag az iskola kötelékébe tartozott Marbold püspök (1035–1123), aki Lapidarius című művében a drágakövek gyógyhatásáról írt, míg Ruggiero Frigardi sebészeti tankönyvet adott ki.

A Nápolytól mintegy 45 km-re fekvő Salerno orvosai kezdetben Galenosz és Hippokratész tanításai alapján gyógyítottak (a várost úgy is nevezték, hogy „civitas Hippocratica”), idővel azonban ezt az irányzatot felváltotta a sokkal fejlettebb arab és zsidó orvoslás.

Nemcsak az alapítás négy különböző nemzet fiait egybefogó legendája példázza máig ható erővel a toleranciát, hanem az is, hogy az orvosok, orvostanárok között nők is akadtak. Egy Trotula nevű doktornő például értekezést írt ezzel a címmel: De mulierum passionibus ante, in et post partum (Az asszonyok szenvedései a szülés előtt, alatt és után).

A XI–XIV. században virágkorát élő salernói orvosi iskolának már kialakult tanterve volt, mikor az akkoriban alakuló középkori egyetemek ez irányban még csak a kezdeti lépéseket tették meg. Tanárai az elméleti-oktatói munkát rendszeres klinikai gyakorlattal kapcsolták össze, és ebben is modellt szolgáltattak a medicina elsajátításában. Salerno hírneve az orvostudományokban olyan széles körű volt, hogy egész Európa diákságára nagy vonzerőt gyakorolt, és tömegesen vonzotta őket falai közé. A középkori orvostudomány nem egy értékes alkotása született itt, melyek közül az Antidotaria a legnevezetesebb; ebben a tudásra-tapasztalatra támaszkodó diagnózisokat, orvosi recepteket és előírásokat rögzítették.

De conservanda bona valetudine, scholae Salernitae
Francofurti: Apud Christianum Egenolphum, [1553]

Sok legenda fűződött Salernóhoz; annyi bizonyos, hogy a római korban kedvelt üdülőhelyként tartották számon Salernum városát, s már 820-ban működött egy jóval korábban alapított kórháza. És az is tény, hogy az iskola közzétett egy 104 fejezetből álló, hexameterekben (itt-ott disztichonokban) írt kézikönyvet ezzel a címmel: De conservanda valetudine (Az egészség megőrzése); más címe: Flos medicinae vel regimen sanitatis salernitanum (Az orvostudomány virága avagy az egészség salernói rendtartása), amely a későbbi évszázadokban kétszáznál több kiadást ért meg. Egyesek szerint szerzője a közelebbről ismeretlen Giovanni Milanese volt; alkotását I. vagy II. Vilmos angol királyhoz intézte, aki a bizánciak ellen hadakozva Itália számos városát, köztük Salernót is elfoglalta.

Giovannin kívül nevezetes orvos volt még Petrus Musandinus, Afflacius, Johannes Platearius, Archimatthaeus, Maurus, Urso és mások.

Hogy mennyire népszerűek voltak a salernói iskola tanácsai, azt nemcsak a kiadások nagy száma mutatja, hanem az is, hogy többen próbálkoztak hasonló alkotásokkal a nyilvánosság elé lépni. Köztük van Kovachich József Miklós jeles jogtörténész (1798–1878), aki Monumenta veteris legislationis Hungariae című könyvét 1815-ben éppen Kolozsváron adta ki. Ugyanő jelentette meg 1821-ben Budán Scholae Salernitanae praecepta conservandae valetudinis (A salernói iskola utasításai az egészség megőrzésére) címmel azt az orvosi szöveggyűjteményt, amelynek szerzői valamennyien a jó egészség megóvásának útját-módját próbálják megközelíteni. Az írások sorában találjuk Francis Bacon Historia vitae et mortisából (Az élet és halál története) a hosszú élet titkáról írtakat. A gyűjtemény címadó darabja azonban a minket közelebbről érdeklő Salerno középkori orvosi iskolájának 104 tanácsát tartalmazó latin szöveg (1–18. lap). Mint a középkori orvosi gyógymód általában, a benne foglaltak nagymértékben a természetgyógyászaton alapulnak.

Kézzel színezett illusztráció a De conservanda bona valetudine, scholae Salernitaból
Francofurti: Apud Christianum Egenolphum, [1545]

Következzék tehát a szöveg, mely tudomásom szerint az első teljes magyar nyelvű formahű fordítás (néhány szemelvényt közöltem belőle a Romániai Magyar Szó 1993. március 27–28-i számában).

1. A lélek bántalmai és néhány általános gyógyszer

Anglia hősi királyának javasolja Salerno:
Szép s jó testet akarsz? Fő gondod a teljes egészség?
Vesd el a gondokat, és haragod mind űzd ki szivedből.
Hagyd el a bort, vacsorázz keveset, de vigyázz: lakomádról
Indulj sétafikálni, kerüld el a déli sziesztát,
Vissza ne tartsd a hugyod, s ha a bélsár jönne: ereszd ki!
Hosszú életet élsz, ha betartod a fenti tanácsot.
Nincs a közelben az orvos? Azonnal e három előlép:
Mérsékelt étrend, pihenés meg a lelki vidámság.

2. Az agy megerősítése

Ébredező szemed és a kezed jól mossa hideg víz,
Tisztul a test így, rendben a végtag, a kosz lemaradhat.
Fel, nosza, jól lesikáld fogaid, s a hajad lekeféljed.
Így frissül fel az agy, s így pezsdül a testi erő is.
Tiszta, ha vagy, falatozz, vagy akár sétálj a ligetben.

3. Adalék a látás felfrissítéséhez

Zöld fű, forrás és a tükör frissíti a látást,
Így hát este a forrást nézd és reggel a bércet.

4. A nappali vagy déli alvás

Szundíts déltájban rövidet, még jobb, ha nem alszol:
Lomha leszel, főfájós, lázas, a nátha is elkap;
Lám, e sereg kórság sújthatja a délben is alvót!

5. A gyomorban visszatartott szél

Négy baj ered, ha a bélszeleket nem ereszted a légbe:
Szédülsz, rád jön a görcs, vízkórság, hascsikarás is.

6. A vacsora

Bőséges vacsorát ha eszel, kész kór a gyomorra.
Könnyű álmot akarsz? Titka a könnyü menű.

7. Az étkezés előtti szabály, valamint az evés és ivás rendje

Ételeket ne fogyassz, ha a hasban az űr dominálna:
Jó, ha először eszel keveset, s ez az útmutatód lesz,
És ami árt, és azt, ami használ, innen alítod.

8. A kerülendő ételekről

Őszibarack meg a körte s a juhsajt s tej meg a sós hús
S kecske meg őzhús, nyúl meg a marha falatja valóban
Kórokozók és megbetegítik a védtelen embert.

9. A tápláló ételek

Tyúkmonya frissen, a mártás sűrűn, rá a vörösbor
És egyebek mind tisztán: edzik az emberi testet.

10. A tápláló és hizlaló ételek

Hizlal a búzakenyér s táplálnak a jószagu sajtok,
Hizlal a sertéshús, here, rántva velő s a velőscsont,
Jó édes bor, az ízletes étek, a nagyszemü szőlő
És érett füge, és a tojás hígan: biz e’ hizlal!

11. A bor jó tulajdonságai

Jó bor ügyében a szín, ragyogás, zamat, illat az ismérv,
És ha kivánod a bort, te csak erre az ötre vigyázzál:
Légyen erős, zamatos, színes, hűs, illatos óbor.

12. Az édes és a fehér bor

Jócskán edzi a testi erődet a tiszta fehér bor.

13. A vörös bor

Nagy tételbe fogyasztva, vigyázz: a vörös bor is árthat:
Gégebetegséggel jár, és jutsz te gyomorszoruláshoz.

14. A halálhozó mérgek ellenszere

Körte, retek, fokhagyma, dióbél és ruta szára:
Gyorsan ölő mérget még ma hatálytalanít.

15. A levegő

Tiszta legyen, bűzmentes a köznapi kellemes áér,
Orrfacsaró szagokat ne is ontson, ez árthat erődnek.

16. A túlzott borfogyasztás

Megbetegedtél, mondsza, fiam, te az éjjeli bortól?
Újra igyál te a másnapi reggel, a gyógyszered ez lesz.

17. Az igazi jó bor

Jobb testnedveket ád az ivónak az ízletesebb bor,
Ám a sötét színűre vigyázz, tunyaságot okozhat.
Légyen a tiszta ital jól érlelt, egyszerü óbor,
Enyhén oldott, jó kezelésű s jó aromájú.

18. A sör

Nem lehet íze savanykás, színe legyen ragyogó szép,
Érlelt, régi magoknak a főztje: a sör csakis így jó!

19. A sör fogyasztásáról

Edzett férfi-gyomornak a sok sör ivása se terhes.

20 Az egyes évszakokban melyik étel megfelelő

Szűkös ebédet egyél kikeletbe, te erre ügyeljél,
Nyári melegben a kánikuláért árt a zabálás,
Késő ősszel ered számodra veszély a gyümölcsből,
Tél idején falatozhatsz vígan, amennyi beléd fér.

21. A gyenge minőségű ital javítása

Szálvia és ruta szirma javítja a rossz ital ízét,
Tégy bele rózsavirágot, a szomjad is ettől eloszlik.

22. A tengeri betegség

Vízzel a bort elegyítsd s igyad azt, ha hajóra felültél,
S nem vesz erőt soha rajtad a tengeri vészes okádás.

23. Az egyetemes fűszer

Szálvia, só, bors és fokhagyma a petrezselyemmel:
Így készülhet a jó fűszer, ha aránya is illő.

24. A kézmosás haszna

Duplán használ, hogyha kezet mosol étel után is:
Tisztul a mancsod, a látás jócskán megjavul ettől.a
Többször mosd a kezed: „izmos” lesz a neved.

  • a Mert kezével mossa meg a szemét.

25. A kenyér

Túlságos melegen kenyeret ne fogyassz, se keményet,
Erjesztett légyen, jól szúrkált és kisütött is,
Tiszta buzából készített lisztből, pici sóval.
Héját el ne fogyaszd égetten, okoz kolerát is,
Ámde ha jól kisütötték, s van só benne, kovász is,
Így már, tisztán, hasznos néked a házi kenyér is.

26. A disznóhús

Disznóhúst ha eszel s nem iszol bort, nincs aromája,
Ámde a hegy leve disznóhússal: a kész medicína.

27. A must

Megkönnyíti a gyomrot is, és jó fék vizeletnek;
Májdugulást hoz a must, és ártó mindig a lépnek.b

  • b A 46. számú tanács is a mustról szól.

28. A vízivás

Káros evés közepette, ha víz megy a szádon a hasba,
Bajba kerűl az emésztés, ettől hűl ki a gyomrod.

29. A borjúhús

Tápláló húsétel a házi tehénnek a borja.

30. Az evésre alkalmas madarak

Jó eledelt nyújt néked a tyúkhús, a kappan, a gerle,
Zsenge galambhús, fácán és a rigó, seregély is
És a fogoly, fűrj, bár kicsi rajtuk az enni való hús.

31. A halakról

Halnak a húsa, ha lágy, válaszd te a hosszu növésüt,
Ám ha kemény húst bírnak, az apraja ízletesebb lesz.

32. Az ángolnáról és valamit a sajtról

Káros a hangra az ángolnának a húsa, az íze,
Ezt tanusítja a természetnek a sok kutatója.
Sajt, ángolna kevésbé árthat az emberi testnek,
Hogyha gyakorta iszol, majd hörpölsz újra meg újra.

33. Az étel és ital keverése vagy váltogatása ebédnél, vacsoránál

Míg az ebédnél ülsz, iszogass keveset, de gyakorta;
Hogyha tojást kívánsz, lágy és friss legyen az.

34. A borsó

Mondjunk jókat a borsóról, de a rossz is előjön:
Bajt okozó héjastól, mert puffasztja a gyomrot,
Ámde lehántolva: jó eledel máris.

35. A tej

Kecskének s a tevének a jó teje ír a tüdőnek,
Legtáplálóbb az, ha szamár teje száll a gyomorba.
Tápláló a tehén teje, jól megerősit a juhtej,
Ám ha bajod láz s főfájás, úgy elkerülendő.

36. A vaj

Vajtól szűnik a láz, és enyhül a kór, ha reád tört.

37. A savó

Belsőd tisztává teheted, hát élj a savóval!

38. A sajt

Hogyha a sajt jó zsíros, azonnali székrekedést hoz;
Életerősnek a sajt gyógyszer friss búzakenyérrel,
Ám a betegnek a sajt a kenyérrel is árt, ne fogyassza.

A sajt önmagáról

Ártónak tart némelyik orvos az emberi testre,
Ámde nem ismerik azt: ártalmam miben áll.
Csak kényelmi okokból adódik ez: így a szakértő.
Renyhe gyomornak azonnal a sajt jó támogatást nyújt;
Hasznos az étel előtt, ha a végbél hígat ereszt ki,
Ámde ha székrekedés kínoz, csak az étel után edd:
Mindezeket tanusítja az emberi testnek az őre.c

  • c Ez a szöveg csak Kovachich kiadásában szerepel.

39. Az evés és ivás

Jól beigyál, keveset, de gyakorta, amíg az ebéd tart,
S kór sose bánt, ha evés közepett nem nyúlsz poharadhoz.
Úgy kerülöd ki a bajt, ha ebéd elején iszol egyet.
Halra egyél a dióból, húsra jöhetnek a sajtok,
Jó a dió, de a második árt, háromtól a vég jő.
Újra meg újra igyál, amidőn a tojást benyakaltad.d

  • d Az utolsó négy sor Kovachich pótlása.

40. A körte

Végy körtvélyhez italt, méregre ez óvszer; ilyen kell:
Jó aszu nélkül a körte, a körtefa sarja a méreg.
Ámde ha méreg a körte, a körtefa vesszen a kertből.
Méreg a körte, ha nyers, hát főve egyél te belőle.

41. A cseresznye

Nagyszerű áldás néked a nyári cseresznye evése:
Magja kihajtja köved, s ő jól kipucolja a gyomrod,
Felfrissülsz, jobb vér járja be szervezeted.

42. A szilva

Elmúlik beleid szorulása a szilvaevéstől.

43. A barack, szőlő és paszuly

Rendes arányba kevert must őszibarackkal előnyös;
Szintén hasznos a szőlőt enni az őszi dióval.
Káros a lépnek a bab, de veséd és torkod üríti.

44. A füge

Rossz mirigyed borogasd a fügével, a duzzanat elmúl,
És tört csontodat összébb húzza a mák a fügével,
Bélférget hoz, a férfierőt gyarapítja, de hasznos.e

  • e Az utolsó sor csak Kovachichnál.

45. A naspolya

Naspolya: jó húgyhajtó, s székrekedést is okozhat;
Jobb ízű, ha gyümölcse megért, de keményen is ízes.

46. A must

Musttól több a vizellet, a bensőd oldja, dagasztja.

47. A sör és az ecet

Sör: szaporítja a testi vizet meg a férfierődet,
Jó vérképző, és gyarapítja a testen a húst is,
Jól takarítja a húgyot, a hast puffasztja, lohasztja;
Jócskán hűt, de a vér az ecettől jól elapadhat,
Hűt, lesoványít, bússá tészen, apasztja az ondót,
Száraz idegből bajt támaszt, a kövért megaszalja.

48. A répa

Jó a gyomornak a répa, segít, a szelet kiüríti,
Hajtja vized, s fogaidnak a romlását megelőzi;
Főtelenül ha fogyasztod, a görcs hasogatja a bensőd.

49. Az állati belsőrészek

Későn megy ki a szív, még főtten is árthat evése.
Állati bendőből csak a külső részeket edd meg.
Jó táplálék, orvosi gyógyszer az állati nyelv is.
Könnyű főzni tüdőt és síma az útja a bélben.
Ízletesebb a velő, ha a tyúké, mint a tehéné.

50. A kapormag

Végbeledet kipucolja a kerti kapornak a magja.

51. Az ánizs

Ánizs: a gyomrot, a látást gyorsan erőre kapatja;
Tégy bele ánizst, és már jobb aromát kap a méz is.

52. A hamu

Jól csillapítja a vérzést, hogyha a sebre hamut szórsz.

53. A só

Míg eszel, asztalodon legyen ott ez a fűszer: a kősó,
Ízt ad az ételeidnek, a mérget a testből elűzi.
Bármilyen étel is az, de ha sótalan, úgyse kivánod.
Ámde a sok só rontja a látást, férfierőt is,
S fellép tőle rühösség, aztán mind vakarózhatsz!

54. Az ízek és milyenségük

Sós, keserű, savanyú: alapíz ez a három a szájban.
Hűt az ecet, dugulást hoz a hájas, a zsíros ebéd is,
S rossz érzést, de ha édes az étel, a tested is éled.

55. A borleves

Tisztán tartja fogad, s látásodat is kijavítja,
Meghizlal, ha sovány húsod van, a teltet apasztja.

56. Az étrend

Tartsa magát mindenki evésben a régi szokáshoz,
Csak ha a szükség úgy kívánja, cserélje ki mással.
Hippokrátész mondja: betegség is jöhet ebből;
Okszerü, jó étrend: ez a célja a szaktudománynak,
Erre ha nem gondolsz, pórul jársz, ostoba ember!

57. Az étrend alkalmazása

Hányszor eszel te naponta, mikor, mit a jó eledelből
És a fogyasztás mérve: az orvos előirogassa,
Itt van a módja a téves utakról egybe letérni.

58. A káposzta

Állaga bensőd összeszorítja, de oldja a lével,
Ámde e kettőtől jócskán kiürülhet a gyomrod.

59. A mályva

Tudta a régi világ is: a mályva a hasra hatásos;
Zúzd gyökerét, és űzi belőled a káros erőket,
Mozgást vált ki a méhben, a mályva ezért is előnyös.

60. A menta

Bélféreg s a giliszta a bendődből kimaradnak,
Meggyógyulsz te a menta levétől, már ha valódi.

61. A zsálya

Kertjében ha a zsálya terem, mért pusztul az ember?
Mert a haláltól nem védhet meg a fű, a virág sem.
Használ rossz idegeknek, a kéz remegése javulhat,
Tartósan ha szeded, múlasztja a hatnapi lázat.

62. A bodorka vagy ruta

Nagyszerü ám a bodorka, rutának is ismeri népünk!
Használd, és a szemed látása javulhat azonnal.
Nyersen elűzi a szemnek a tartós, éji homályát,
Férfierőt kicsinyít, de erősít asszonyi vágyat,
Tisztít, fényt ad, eszednek erőt ez a réti bodorka,
Főzete űzi a bolhát, így hát nyugton aludhatsz.

63. A hagyma

Úgy tűnik, hogy az orvosi nézet a hagyma iránt is
Más-más: Gálénosz tanitása, hogy árt az epének,
Ámde a flegmatikusnak az épségét erösíti.
Ászklepiosz dícséri, szerinte a hagyma hatásos,
Főként jó a gyomornak, az orcát megpirosítja.
Dörzsöld jól be a tar koponyádat a hagyma levével,
És főd dísze e jó kezeléstől újra kinőhet.

64. A mustár

Mustár: apró, száraz a magja, de felmelegít, és
Tisztít főt, és megkönnyeztet, a mérget elűzi.

65. A lila ibolya

Főfájást és náthát gyógyít, no meg a mámort,
És epileptikusoknak a gondját szünteti egyből.

66. A csalán

Alvást ád a betegnek, elűzi belőled a hányást;
Mézbe keverve a magját szedjed a kólika ellen,
És ha gyakorta iszod, sose félj, gyógyul köhögésed;
Jó a hatása elaggott és fájós izületre.

67. Az izsóp

Mellből jól kipucolja a flegmát főzete mézzel,
Ám a tüdőnek a munkáját is e fű gyarapítja,
És az izsóp erejétől szép üde színt kap az arcod.

68. A turbolya

Hasznos a rákra a turbolya zúzva, ha mézbe vegyíted;
Borba keverve derékfájásodat elveszi nyomban,
Hogyha e jó zuzalékot a fájós részre teszed rá.
Jó a fosástól, hányást szüntet a turbolya gyakran.

69. A réti vasfű

Réti vasasfű: jó a hatása a szívre azonnal,
Hát még főzete, összekeverve bodorka levével:
Jól gyógyítja bokád, jó mindig a lábbeli sebre.

70. A csombord

Rút kolerától megszabadít, ha borodba befőzöd;
Szárítsd meg: derekadból menten eliszkol a köszvény.

71. A zsázsa

Kend be levével a hajzatodat, s lásd: fürtöd erős lesz,
Ámde a fognak a kínzó fájását is elűzi;
Mézbe keverve segít gyógyulni a bőrsömörödnek.

72. A fecskefű

Plínius írja: a fecskeanyácska a vak kicsinyeknek
Meggyógyítja szemét, látását ezzel a fűvel.

73. A fűzfa

Fülbe eresztve levét, kiszorítja belőle a férget;
Kérge ecetbe befőzve feloldja a csúnya szemölcsöt.
Szedd le virágját, s vízbe beáztasd: jó az eredmény:
Megszabadít ez a szer bízvást rút gerjedelemtől,
S csökken erőd, s így érted a nő soha nagyhasu nem lesz.

74. A sáfrány

Használj sáfrányt! Mondják róla: javít a kedélyen,
Jó izületre, ha fájós, és kitünő szer a májnak.

75. A póréhagyma

Termékennyé lesznek a lányok e fű erejétől,
És ha az orrod e gyógyírral bekened, valahányszor
Kínoz az orrvérzés, a bajodra hatékony azonnal.

76. A bors

Minthogy a bors feketés színű, jól oldod a vízben;
Tartós flegmától kipucol, használja szakács is;
Hasznos a bors, ha fehér is, a rút köhögésre, gyomorra
Jó a hatása, ha olykor a láztól reszket az ember.

77. A rossz hallás

Étel után, ha sokat járkálsz, és jó nagyot alszol,
És pálinkát bőven iszol, kár éri a hallást.

78. A fülzúgás vagy csengés

Mozgás, tartós éhség, hányás vagy leesés is
És részegség: fülbeli zúgást gyakran okozhat.

79. Látási zavarok

Fürdő, szél, szerelem, bors, jó bor, a füst is okozhat
Bajt a szemednek; a lencse, a hagyma, a bab meg a mustár,
Nővel a hálás, napfény, tűz és por meg ütés is:
Árthat a szemnek, ezért jó mindig előre vigyázni.f

  • f Az utolsó sor csak Kovachichnál.

80. Mi erősíti a látást?

Rózsa, bodorka, a vasfű, ánizs, a fecskevirággal
Meggyógyítja szemed, ha az éji homályba borult is;
Készíts főzetet s ettől újra a régi a látás.

81. A fogfájás csillapítása

Póréhagymát, ám csak a magját és a beléndek
Pörkölt magvát tömjénporral: vedd be e bajra,
És szűnőben a kínzó fájás benn fogaidban.

82. A hang rekedtsége

Fejfájás, ángolna, ivászatok és a dióbél,
És nyers alma evése: im, ettől jő a rekedtség.

83. A reuma gyógyszerei

Böjtölj, virrassz és lakomázz, ne egyél sokat egyből,
Munkálkodjál, gőzt szívj, és tartsd vissza a fingod:
Hogyha betartod e pár szót, nem kínozhat a reuma.
Mellre leszállva a reuma: hurut, míg orrban: a nátha,
S hogyha torkodat éri e kór, neve már a rekedtség.

84. A sipoly kezelése

Vésd az eszedbe: a kén s aranyosszín összekeverve,
Hozzá szappan a kellék, tégy bele mészt is,
És elegyítve e négyet, a gyógyszer akárkire hasznos;
Így a sipoly gyógyulhat, a négyszeri kúra a legjobb.

85. A fejfájás

Bortól fáj a fejed? Forrásvíz gyógyit azonnal,
Mert ha a bort vedeled, láz tör ki a szervezetedben,
Forróság ül a fej tetejére s a homloki tájra,
Kétfele fáj a halánték, s jócskán lüktet a homlok:
Kerti csucsorka levével a fájós részt borogassad;
Mondják: főfájásra a legjelesebb ez a gyógyszer.

86. A négy évszak

Nyári időben a böjt szárítja az emberi testet,
Hányást gyakran okozhat a testben, elűzi a káros,
Ártó nedvet azonnal a bensőd legfenekéről.
Négyen az évet uralják: Ősz, Tél, Nyár a Tavasszal.
Már kikelettől nyirkos a lég és langyosodóban;
Vedd tudomásul: az érvágáshoz ez évszak a legjobb.
Jót tesz a mérséklet szerelemben a férfiu nemnek,
Hasznos a mozgás, tisztul a hastáj, jó a verejték,
Fürdő, gyógyszer elűzi a testből a kórt is azonnal.
Perzsel a hőség: arról ismeri mind a nyarat meg,
Akkoriban küzd néha az ember a gaz kolerával.
Sok hideg étket az asztalra! S vonakodj szerelemtől!
Érvágástól tartózkodj! Most káros a fürdő.
Jó heverészni ilyenkor is, s mérsékeld az ivást is.

87. A csontok, fogak és erek száma az emberi testben

Kettőszáztíz, hozza kilenc, ez az emberi csontok
Száma, fogad van húsz, és még négy ott van a szájban,
Több száz ér viszi véred: a testi erőhöz a pálya.

88. Az emberi test négy nedve

Ismeretes, hogy az emberi test négy nedven alapszik:
Vér, epe és a sötét epe és az utolja: a nyálka.
Vérnek a lég jó, míg a sötét epe földet igényel,
Hasznos a tűz az epének, a nyálka a víznek örülhet.g

  • g A latin szöveg többet mond, mert utal a szangvinikus, kolerikus, flegmatikus és melankolikus természetre.

89. A szangvinikus vérmérséklet

Telt idomúak ezek mind, és tréfás is a kedvük,
Pletykát, új hírt várnak a néptől bármely időben;
Bacchus a kedvenc, Vénus, az étel, s jó nevetés is,
Vídám emberek ők, és édes a tiszta beszédük:
Otthonosak mind ők, a tudás bármely faja légyen,
Bőkezü és vídám, kacagó és arca piroslik,
Nótás, izmos a teste is, és tele jóakarattal.

90. A kolerikus vagy epés vérmérséklet

Jelleme ennek az emberi nemnek: a harci hevesség.
Mind a magasba törekszik, akárkit a sorban előzni.
Gyors a növésük, az iskola jól megy, az étel a fő-fő,
Jó a szivük, s adakoznak, a főhivatalt is elérik.
Csalfa, szilaj, haragos, tékozló, ámde merész is;
Észjárása ravasz, nyúlánk, és színe a sáfrány.

91. A flegmatikus vagy nyálkás vérmérséklet

Nyálkától kis erőt kapsz, mert az erőd elapasztja;
Nyálkától nő meg pocakod, de a vér sose hizlal,
Csak pihenés, ami vonzza, az álom, egyéb neki nem kell.
Lassu a mozgás, tompa az ész is, a lusta az eszmény;
Rest, aluszékony ez és jócskán tele rút köpetekkel;
Észre nehézkes, a teste kövér, és arca fehéres.

92. A melankolikus vérmérséklet

Most a sötét epe ártó állaga képezi tárgyunk.
Hívei búsak, a szűkszavuságról ismered őket.
Éjszaka, nappal is jó sok időt pazarol tanulásra;
Tartja szavát, és nézete: semmi se biztos a létben.
Féltékeny, szomorú, epedő, és sárga az arca;
Félénk, csalni sosem tud, a jobb keze mindig erősebb.

93. A színekről

Íme, a nedvek, amellyek az emberi színt kimutatják
Minden időben. A nyálkától a fehér eredezhet,
Vértől jő a vörös szín, míg az epétől a rőtes.

A bővérűség jelei

Arcod a rossz vértől pirosúl, szemeid kiguvadnak,
Duzzad az ábrázat, de a tested is elnehezülhet;
Gyorsul a pulzus, a testben a fájás egyre erősebb,
Főleg a homlok a fájós, s itt van a székrekedés is.
Éjjeli álmod uralja vörös szín, száraz a nyelved,
Nyálad erősen elédesedik, s így édeseket köpsz.

A fehér epe bőségének jelei

Erre mutatnak a kézfájások, a nyelved is érdes,
Zúg a füled, hánysz többször, az alvás megszakadozva;
Szomjuhozol, nyögsz hascsikarástól, s vastag a széklet,
Fellép szívszorulás, émelygés, lanyhul az étvágy,
Gyorsul a pulzus erősen, a test melegebbre hevül fel,
És szájad keserű s álmodban a tűz diadalmas.

A nyálka bőségének jelei

Bő nyálkának a testben ihol törvényszerüsége:
Rossz szájíz és többszöri undor, a nyál szaporázik,
Szaggat a tarkó, fájás szál a derékbe, gyomorba,
Ritka a pulzusod, és alig érzik a sok kihagyástól,
Alvásod sem mély, s álmod tele van vizenyővel.

A fekete epe bőségének jelei

Nedvekkel tele tested, amíg üledékek uralják,
Jelzi: a bőr feketébb, híg húgy, és sűrü a pulzus,
Nyugtalanítnak: a gond, búbánat, az éjjeli álmok,
Megsavanyodnak az ízek a szádban, ilyen böfögésed,
Cseng a füled, sípol, de a balban a hang zavaróbb lesz.

94. Az érvágásról és először az érvágási életkorról

Érvágásra az első évszám lesz a tizenhét;
Érvágás révén lélegzeted is szaporább lesz,
Majd borivástól benned a légzés gyors ütemet vesz,
És étellel a vérbeli károkat is kijavítod.
Látásodra hatása erős, és tisztul az ész is;
Érvágástól felmelegednek a szerveid újra,
Tisztán érzékelsz, az unalmat elűzi belőled,
Tőle a hallás, hang javulóban, erőben is éledsz.

95. Mely hónapokban hasznos és melyekben ártalmas az érvágás?

Április és május, szeptember: e három a káros,
És még jönnek a Holdnak a napjai, példa a Kígyó.
Májusi első nap s az utolsó, társaival sem.
Lúdhúst sohse fogyassz, s nincs módja a vércsapolásnak,
Hogyha elaggott vagy, de ha ifjonc, és sok a véred,
Érvágásra akármely hónap a jó: neki bátran!
Április és május, szeptember: ezekre vigyázzál,
Bánj velük óvatosan, mert így élhetsz te sokáig.

96. Az érvágás akadályai

Fázós tájak a fájós tagban, a testi hidegség,
Zsenge- vagy aggkorod, de feredőzés hő szerelemre
És a kitartó kór, bezabálás étel-itallal,
És érzékeny a gyomrod erre vagy arra:
Mindez az undorodással az érvágást sose bírja.

97. Mire kell vigyázni az érvágásnál?

Erre ügyelj, amikor te eret vágatni akarnál,
Vagy ha a szervezetedből elmegy a régi erőnlét:
Mozgás és olajos bekenés meg evés vagy a fürdés,
Pólya a lábra: te mindezeket jól tartsd az eszedben.

98. Az érvágás némely hatásairól

Érvágással a bánat örömbe csap át, a haragból
Vídámság jő, és szeretet gyűlöletnek a helyén.

99. A bemetszés nagysága

Légyen a metszés jó közepes, hogy a pára kiszálljon
Bőségben, s véred szabadabban a földre csorogjon.

100. Az érvágásnál mire kell vigyázni?

Jó, ha hat órát éberen ülsz műtéted után még:
Hogyha legyengül a tested, az alvás kárt is okozhat.
Mélyre ne vágj soha, mert az idegszál sínyli gyakorta,
És ha fölös véred kiomolt, ne siess az evéssel.

101. Mit kell kerülni az érvágás után?

Buzgón elkerülendő mind, ami jó tejes étel,
És folyadékot a megvágott ember ne fogyasszon.
Ellensége az érvágásnak a hűs levegő is,
S jó ideig még néki a felleges ég kerülendő.
Friss levegőtől, érvágástól éled a lélek,
Hasznos a jó pihenés, és árthat a víg elevenség.

102. Milyen betegségekben és életkorokban hasznos az érvágás, és mikor, mennyi vért kell lecsapolni?

Jó, ha heveny betegeknél nyitsz fel eret legelőször,
Sok vért végy, ha a késed alatt középkoru ember
Van, de öregtől és gyerekektől csak keveset végy.
Bőven ereszd ki tavasszal a vért, máskor kevesebbet.

103. A különböző végtagokat mikor kell megkönnyíteni?

Ősz, tél: kedvez a balnak, a nyár s a tavasz meg a jobbnak,
Szív, máj, tarkó, láb: ez a négy, ami megcsapolandó.
Nyáron a májat, a szív tavaszé, majd rendre a többit.

104. A lépvérér vágásának előnyei

Lépvérérből hogyha csapolsz, sok előnyre tehetsz szert:
Jól takarítja a léped, a májad, a melled, a kebled,
Szívfájást – ha erős is – azonnal szüntet e vágás.

Erdélyi Múzeum