Egésség’ regulái

Versekbe foglalta Zsoldos Jakab
Zsoldos János

Tartalom

ELSŐ KÖNYV. Az egésségeseknek magok tartásokról.


ELSŐ SZAKASZ. Közönségesen az Egésségesek Rendtartásokról.

ELSŐ RÉSZ. A’ Tisztaságról.

1-ső szám. A’ Test Tisztaságáról.

2-dik szám. A’ Ruházatról.

3-dik szám. A’ Lakásról.

MÁSODIK RÉSZ. Az Eledelről.

I. KÖZÖNSÉGESEN AZ ELEDELRŐL.

II. AZ ÁLLATI ELEDELEKRŐL.

1-ső szám. Az Állatok Tagjairól.

2-dik szám. Az Állatok’ híg részeiről.

3-dik szám. A’ Húsról közönségesen.

a) A’ négylábú Állatok’ Húsáról.

b) A’ Madarak’ húsáról.

c) A’ Halakról.

d) A’ kétéltüekről (de Amphibiis).

e) A’ Bogarakról.

f) A’ Férgekről.

III. A’ NÖVEVÉNYI ELEDELEKRŐL.

1-ső szám. A’ lisztes eledelekről.

a) A’ lisztes megkelt Ételekről.

b) A’ lisztes Keletlenekről.

c) A’ lisztes kelhetetlen Eledelekről.

2-dik szám. A’ vizes Növevényi Eledelekről.

a) A’ Zöldségekről.

aa) A’ Fű nemüekről.

bb) A’ Gyökerek’ nevezetessebb nemei.

b) A’ Gyűmöltsök nevezetessebb nemei.

aa) A’ Fái húsos lágy hajú Gyűmöltsök, mellyek fánn vagy elrakva érnek.

1. A’ Fánn érők.

2. Elrakva érő Gyümöltsök.

bb) A’ Csemete Gyűmöltsökről.

cc) A’ Fű Gyűmöltsökről.

3-dik szám. Az Olajos nemű Növevényekről.

1. A’ Fái Kemény hajú Gyűmöltsökről.

2. A’ Leves fű Gyűmöltsökről.

4-dik szám. A Tzúkros Nővevényekről.

5-dik szám. A Fűszerszámokról.

6-dik szám. A’ Gombáról.

IV. AZ ÁSVÁNYI ELEDELEKRŐL.

HARMADIK RÉSZ. Az Italról.

1. A’ Vízről.

2. A’ Borról.

3. Az Etzetről.

4. Az Égett borról.

5. A’ Serről.

6. A’ főtt meleg Ítalokról.

NEGYEDIK RÉSZ. A’ Levegőről.

ÖTÖDIK RÉSZ. A’ Test’ Ürűléséről.

I. A’ RENDSZERÉNT VALÓ ŰRŰLÉSEKRŐL.

1-ső szám. Az Emésztetről.

2-dik szám. A’ Vizelletről.

3-dik szám. A Gőzölgésről.

II. A’ RENDKÍVŰL VALÓ ŰRŰLÉSEKRŐL.

1-ső szám. Az Izzadásról.

2-dik szám. A’ Köpködésről és Pípáról.

3-dik szám. A Szelekről.

4-dik szám. A’ Tenyész Nedvről.

HATODIK RÉSZ. A’ Mozgásról.

HETEDIK RÉSZ. Az Alúvásról.

NYÓLTZADIK RÉSZ. Az Indúlatokról.

KILENTZEDIK RÉSZ A’ Nyavalyáktól mentő eszközökről.

MÁSODIK SZAKASZ. Különössen az egésségeseknek korok, és állapotjokhoz képest való magok tartásokról.

MÁSODIK RÉSZ. Az élet’ nemére nézve való magatartásról.

1-ső szám. Az Urak és Tisztviselők magok tartássokról.

2-dik szám. A’ Tanúlokról és Tudósokról.

3-dik szám. A Mesteremberek’ magok tartásokról.

4-dik szám. Az Útazók’ magok tartásokról.

5-dik szám. A’ Betegek körűl forgolodók’ magok tartásokról.

Doktor’ Kötelelessége.

Pap’ Kötelessége.

Seborvos’ Kötelessége.

Bába Kötelessége.

Beteg Gyám’ Kötelessége.

6-dik szám. A’ Halottas Emberekről.

MÁSODIK KÖNYV. A’ Betegek’ magok tartásokról.

szóelválasztás

EGÉSSÉG’
REGULÁI.


Készítette
ZSOLDOS JÁNOS
Orvos Doctor, több Tudós Társaságoknak Tagja, Tekintetes Nemes Veszprém Vármegyének Első Rendes Orvosa,
és Tábla Bírája.

Mostan pedig
a’ Helvétziai Vallástételt tartó Négy Fő Tiszteletű Superintendentziák’ Egyházi főbb Konsistóriumának rendeléséből, Versekbe foglalta, és mint a’ Négy Fő Tiszteletű Superintendentziákban, az apróbb Tanúló Gyermekek’ számára megrendelt Oskolai Kézi Könyvet, tulajdon költségén kinyomtathatta
ZSOLDOS JÁKOB
Mezző Laki Református Prédikátor, és a’ Túl a’ Dúnai Fő Tiszteletű Superintendentziale Konsistóriumnak Rendes Assessora.


Győrben,
Streibig Leopold’ Betűivel. 1817.

A’ Lelki Orvos, a’ Testi
Orvossal kezet fogva
Segít az Ember el esti
Ellen, — egygyütt búzogva.
Két TESTVÉREK! egygyütt érzik
A’ Halandók bajjait.
Mind kettejek szívek vérzik
Hallván azok Jajjait!
Ez! az Emberi hív ÉRZÉS
Vezeti mindeniket
’S hogy légyen Orvosság szerzés
E’ búzdítja szíveket!

Méltóságom Tsászári Királyi Tanátsos, Nádor-Ispányi Ítélő-Mester
Szilasi Pilisi
SZILASSY JÓSEF
Úrnak,
a’ Helvétziai Vallástételt tartó Túl a’ Dúnai Fő Tiszteletű Superintendentziá’ közkedvességű
Fő Kúratorának
Ő Nagyságának;
nem külömben
Fő Tisztelendő Tekintetes Nemes
TÓTH PÁPAI JÓSEF
Urnak,
a’ fent tisztelt Fő Tiszteletű Egyházi Vidék’ Nagy-tudományú
Superintendenssének, a’ Dadi Reformáta Ekklésia’ fáradhatatlan Lelki-Pásztorának, Tek. Nemes Fejér Vármegye Tábla-Bírájának, mint különös kegyességű Jó Urainak mélly tisztelettel
ajánlja
a’
Vers Szerző.

Mint örűl a’ szép Reggelnek
A’ ki derűlt Természet
Mikor már a’ bús Éjjelnek
Homája el enyészett;
Mint a’ Rablántzok pányváin
Hoszszason szenvedőnek
Édes a' Szabadság fáin
Íze, — a’ Veszendőnek;
A’ millyen ditső Thrónuson
Ül ott a’ Szent Igazság
Hol a’ sok Labyrinthuson
Győz a’ szép ártatlanság;
Miképp’ tsókolják a’ festett
Táblások a’ Rév-partot,
Kiknek szíveken sok rést tett
A’ Húllám, — a’ míg tartott.
Igy örül Megyénk mostani
Tündöklő két Napjának
Mint a’ kik bóldogítani
Szűlettek a’ Hazának.
Fényes Hajnal! melly egy mord rég
Köd után, Megyénk Egén
Derülsz, ’s ragyogsz a’ búsúlt Ég
Hajdani fergetegén.
Tsendes Rév-part! szép Virradta!
Be régi volt várásunk
Áldott az Úr! a’ ki adta
’S bé tölté óhajtásunk.
Nagyságos ’s Fő Tiszteletü
Két Oszlop Jósefeink!!
Dunán túli Kerűletű
Fő Papi Szék Fejeink!!
Ti! vagytok, a’ kik példátok
Által az Igazságot
’S Rendet virágoztatjátok
Ti! kik a’ hamisságot
Meg töritek, ki mutatván
Az ártatlan Érdemnek
A’ jutalmat, — ’s szolgáltatván
Igazságot mindennek.
Ti! a’ szóllási szabadság
Szentségét nem tsak a’ Kor
Szerént, — hanem az Igazság
A’ mint hozza mindenkor
Úgy, ’s akképpen betsűlitek
A’ mint a’ Törvény mondja
Tsak a’ Virtust tisztelitek
’S ez Lelketek fö gondja;
Hív pártfogástoknál fogva
A’ vádolt ártatlannak
Nálatok lévén zokogva
Szív terhei oszlanak.
Ti! vagytok, kiknek kormánnyok
Alatt szépen fénylenek
A’ szükséges Tudományok
’S az Erkölts tündöklenek
Ti! állítátok e’ végre
Egy Túdós Társaságot, (a)
Hogy a’ Böltsességi Égre
Gyújtanátok világot
Ti! neveztek szorgalmatos
És Tudós Férfiakat
Hogy irjanak alkalmatos
Kézi könyvet, — ’s Ifjakat
Neveljenek, ’s formáljanak
A’ Hazának, — kik a’ sok
Töréseken úgy áljanak
Mint az Obeliscusok!
Így leve hasznos munkája
Megyénk Fő Orvosának
Zsóldos Diætetikája
Hasznára a’ Hazának,
Melly fontosságára nézve
Hogy a’ gyenge elmékhez
Lehessen jól el intézve
Gyermeki értelmekhez
A’ mellynek, — hogy én is egyik
Segéd Tagja lehetek
Örülök, — és arra vágyik
Lelkem, — mi jót tehetek?
Rendeltetett általatok
Több Főkkel egyezőleg
Hogy e’ fontos gondolatok
Röviden ’s érthetőleg
Valamely Poëtai Lant
Által, pengettessenek
’S a’ Heliconi pázsit Hant
Tetőn zengettessenek! —
Gyenge újjaim kezdének
Lanthoz nyúlni tsendessen
Mellyek elsőbb íjjedének
Más is álván a’ lesen —
De magától szikrát kapván
Lelkem indúlt repülni
’S a’ Hegy tetőn öszve tsapván
Mással, — majd kezd szédülni; —
Azomban a’ Pindús’ Úra
A’ dolgot ugy végezte
Mindenik áljon Satúra (b)
’S így szabadon ereszte!!
Így születtek verselői
Tűzem lassú szikrái,
Mellynek nem Clió emlői
Által nőtt Vers fajtái
Így leve, e’ próba babér
Koszorúm, Nagyságtoknak
Homlokin, hiv Tisztelet bér
’S emlékje Jóságtoknak.
Kik mivel forrás módjára
Tsendes tsergéstek által
Használtok Megyénk javára
A’ merre fójtok által,
Éljetek! mind ketten számos
Bóldog és bóldogító
Időket, mellyek húzamos
Köz haszonra indító
Buzgó készséggel kaptsolják
A’ Valláshoz szívetek
Lelketek hozzánk tsatolják
A’ köz jóra Éljetek!
Mint a’ Nap, — melly az Égi Tér
Abrontsán közre fénylik
El nyugvóra haszonnal tér: —
Igy tőletek reménylik
Szent Vallásunk Papjai,
Hogy éltek életekért
Mint Megyénk Lelki Napjai
Lelki ditsősségekért
Edgyet értő szeretettel
Vallási búzgósággal
Most Bírói tekintettel
Majd kész irgalmassággal
Tartván a’ bölts Kormányt Megyénk
Hajójában, — hogy annak
Szélvészek jővén is felénk
Semmit ne árthassanak.
Ez! — Ez! légyen leg főbb pontja
Köz igazgatástoknak
Míg a’ Halál el nem bontja
Határit állástoknak! —
TE pedig leg főbb Pásztorunk
Szent Vallásunk Szerzője
Jézus! légy kegyes Tútorunk
’S bajaink Enyhítője,
Tartsd meg Fő Papi Székünknek
E’ két méltó Átlásit
Vallásunk ’s Papi Rendünknek
Vég nélkűl virágzásit.
Tartsd meg kit egyező hangal
A’ sok Érdem Halmaza
Fő Notáriusi rangal
Köztünk meg jútalmaza.
Éljen a’ Kurátori Rend
Esperesti Karral
’S mindenben a’ mit hoz a’ Rend
Vezesd őket jobb karral
Tudományod édes Teje
Engedd tisztán hadd fóljon,
Hogy így a’ vakság mételye
A’ Lelkekről oszoljon!! —

  • (a) Van Superintendentziánkban egy ki választott Egyházi és Világi Személlyekből álló Tudós társaság Literaria Deputatió Név alatt, mellyet Ő Nagysága a’ Méltóságos Fő Kurátor Úr állított fel, nevel, és fent tart Fő Tiszteletű Superintendens Urral edgyütt. — Ennek fő foglalatossága az egész Túl a’ Dúnai Superintendentziában lévő kissebb és nagyobb Oskolákban, így szinte a’ Pápai Kollégiumban is megkivántató kézi Könyveknek vagy készítése, vagy előre való megvisgálása, megrostálása, és más Tudományos vagy Oskolai dolgok. — Ezen Társaság a’ Fő Konsistorium rendeléséből kezdi ’s folytatja minden munkáit, és annak szine eleibe terjeszti a’ helybe hagyás végett minden Operatumait.
  • (b) Satú — vagy Sajtó, — Könyv nyomtató prés, ’s a’ t.

ELSŐ KÖNYV.
Az egésségeseknek magok tartásokról.

ELSŐ SZAKASZ.
Közönségesen az Egésségesek Rendtartásokról.

ELSŐ RÉSZ.
A’ Tisztaságról.

1-ső SZÁM.
A’ Test Tisztaságáról.

Minden hétenn egyszer Testedet egészen
Tiszta vizzel mosni egésséges lészen.
Minden nap kezeid, ortzád, szád két ízben
Sőtt fejed ’s nyakad is meg mosd tiszta vízben,
Meg fűsüld fejedet: de zsírral ne kenjed
Mert ez mind illetlen, mind neveli szennyed.
Ha valamit viselsz fejeden, — hajadat
El nyiresd, ’s tsinossan viseljed magadat.
Ortzádat meg ne fesd: mert ez roszsz portéka
Mind sok nyavalyáknak tündér borítéka.
Minden étel után szádat ki öblítsed.
Fogadat ne piszkáld, ’s meg ne véresitsed.
Ne igyál melegre hideget hirtelen
Mert ez öszve rontja fogaid’ szertelen.
Körmeid elmetéld, ’s ne harapd mert azzal
Körömméreg lészen Újjodon halmazzal.
A ki gyenge ember szüntelen melegbe
A’ vérmes feredjen rendessen hidegbe;
Ha melegbe feredsz, fejedet éppen ne
Mossad, — vagy legutól: mert elébb kárt tenne;
Ha hidegbe feredsz, elsőben fejedet
Mosd, — ’s erány mértékbe igy hozd Testrészedet.
A’ melegbe vigyázz, hogy ki ne izzadjál,
Hidegbe meg ne fázz, azon iparkodjál.
Reggelenként száraz flanerrel Testedet
Dörgöld, avagy keféld el bádjadt részedet,
A dörgölés lankadt gőz tsőid élleszti
’S ki nem tisztult nedved kihajtván szélleszti.

2-dik SZÁM.
A’ Ruházatról.

Ruhába illendő járnunk
A’ hidegnek hatalma
Ellen, Tagunk el kell zárnunk
Hogy az légyen óltalma;
De a’ sorsunkhoz illetlen
Vagy sok meleget adó
Ruha nem szükség kelletlen
’S friss embernek nagy adó.
A’ tömött és a’ fekete
Ruhák legmelegebbek
Fehér ’s ritkák természete
Ez, hogy leghívessebbek
A’ szőr ruhába gőzölög
Az ember mint mikor a’
Ködös időbe füstölög
A’ hegytető Sátora.
A’ vászon ruha izzasztó
’S tovább meg tartja nedvünk
Felhevítő és lankasztó
’S bádjadtá teszi kedvünk.
Selymek, — ’s szurkosok testünkben
A’ dolgot úgy oszlatják.
Hogy nedvünk minden régünkben
Jól viszsza tartóztatják.
Mindeneknek általjába
De kivált a’ gyengéknek
Árt járni szoros ruhába
Az Aszszonyi Nemeknek.
Nints jobb mint az alsó ruhát
Pamutból készittetni
Mint középszerűt és puhát
’S Tagod ezzel fedetni.
Legalkalmatos’b külsőnek
Vad állatok szőriből
Jó tartós melegítőnek
Vadak szőrös bőriből.
Minden nap reggel tisztát végy
Ha hogy módod van benne
Hét számra halasztást ne tégy
Mert ez kár, — ’s ronda lenne.
Lábaidat tartsd melegbe
De mejjedet hívesen
Fejedet is tarsd hidegbe
’S így foly élted rendessen.
Test tisztulásid légyenek
Mind untalan szabadon
Így ne félj hogy kárt tégyenek
A’ Nyavalyák Tagodon.
Éjjel is legmelegebben
Takard lábod; de Tested
Több részeit gyengédebben
’S így később lesz el ested.
Ha elég Hajad van, fejed
Szabadon hagyd; — de ha kezd
Kopaszodni, fej tetejed
Háló sipkával fedezd.
Ló szőrrel töltött párnákon
Egésséges heverni.
Bőr vánkosra vont czihákon
Álom mézet keverni
Fűrtős pokrótzok béllelve
Takaróknak legjobbak
Melegítvén mérsékelve
Legalkalmatosabbak.

3-dik SZÁM.
A’ Lakásról.

Emeletű házban lakj, ha tőled telik
Mert friss a’ levegő ott hol ezt mívelik;
Vagy hogy szobád földje néked kárt ne tégyen
Az úttzánál egy két lábbal magos’b légyen.
Lak-Házad Északnak mindég hátat vessen
Hogy igy sok kárt tévő széltől ment lehessen.
A’ melly Házban nedves a’ föld, ’s nedves a’ fal
Sok ott a’ beteges, — sok ki onnét kihal
Más szobába dolgozz nappal, ’s másba egyél
Másba hálj, — vagy ha nem telik, ennyit tegyél,
Hogy minden nap három ízben szellősztessed
Szobád, ’s télen nyáron mindég ezt kövessed
Tsak hogy míg szellözik szobád ki menj, mivel
A’ keresztűl húzó Levegő kárt mível.
Nyúgvó ágyad a’ Ház közepén tartani
Legjobb: mert a’ hideg fal szokott ártani,
Kivált ha kő, hamar meg hűti Testedet
’S könnyen okozhatja sok gyengeségedet.
Szemedbe ne sűssön éjjeli lámpásod
Sőtt nappal is úgy tedd rendes dolgozásod,
Hogy a’ nap fénnyébe ne kellessen nézned
’S utóbb élted terhét vaksággal tetézned.
Az agyag kementze formáját viselő
Tapasz kájha, legtöbb meleget hoz elő,
A’ tserép kájháknak nints annyi hévségek.
Vék’nyabb tapaszt bírván, elfút melegségek.
Az öntött Vas kájhák ezeknél roszszabbak
A’ Vas pléhből valók sokkal gonoszabbak;
A’ Vas hamar meleg: de hamar is meg hűl
’S kénesős szagával főfájásokat szül.

MÁSODIK RÉSZ.
Az Eledelről.

I. KÖZÖNSÉGESEN AZ ELEDELRŐL.

Ha azt akarjuk hogy éljünk
Éltünkőn sírt ne tseréljünk
Testünket táplálni kell
Kedves ízzel fűszerező
Friss egésséget szerező
Tiszta Eledelekkel.
Ha jól meg rágod ételed
Mellyel eszkőzlőd lételed
Így felényi erővel
Főzi gyomrod a’ vegyített
’S nyállal öszve elegyített
Ételt, — mint könnyítővel.
Bátor gyomrod könnyen főzi
A’ főttet; de azt előzi
A’ táplálásban a’ sűlt
(c) A’ nyers pedig meg legjobban
Táplál éhed ha fellobban
Ha szád abból részesűlt.
Elébb meg főll a’ Búzából
Mint sem a’ kúkoritzából
Készűlt kenyér gyomrunkban;
Könnyebben főző a’ Húsnak
Mint salátának ’s paréjnak
Természete hasunkban.
Minden hús jobban táplálja
Mikor jo lével kínálja
Testünket mint a’ zőldség,
Mellyek’ közzűl a’ Lisztesek
Jobbak, ’s inkább tettzetesek
Mint a’ korpás vizesség.
Minden munkás nagyobbára
Egyék ha lehet jobbára
Gyomrot tőltő étkeket;
De a’ Bentűlő tápláló
’S gyomrában kis helyt foglaló
Hús ’s Tojás neműeket.
Ha gyenge vagy ’s Tagaidba
Minden szempillantatidba
Kevés a’ meleg látod,
A’ hideg eledeleket,
Friss italt ’s más friss szereket
Jobb ha másnak botsátod.
Ha Tested persenésekkel
Rakva van — ’s gőzölgésekkel
Nem bővölködsz, így a’ sok
Disznóhús, Zsír, Vaj ’s Tésztások
Kövér hal, Lúd hús és mások
Gyomrodnak ártalmasok.
Ha mejedbe vagy hasadba
Szenvedést érzesz magadba
Húst egyél, — ne zöldséget:
Mert ez gyötör szorongató
Béled tűzelő ’s rángató
Széllel, — ’s szűl sok inséget.
Mérjed gyomrod erejéhez
’S izgató tehetségéhez,
Szokott rendes ételed.
Ha finnyás vagy ’s különöző
Betegségre ösztönöző
Bajod — hamar meg leled.
Az ember táplálására
’S Élete fent tartására
Mint jóltévőt és készet
A’ Húst ’s a’ Növevényeket
Egyűvé véve ezeket
Rendelte a’ Természet.
A’ Hús magában rothadást,
A’ Növevény nyálkásodást,
És eláztatást okoz
Testünkben, — jobb hát vegyítve
A’ kétféle ’s elegyítve
Mert ez egésséget hoz.
Az evésben mindég rendes
’S a’ gondoktól űres tsendes
Időt szűkség tartani.
A’ meg szokott időpontot
Mint bajt szerző Contrabontot
Nem kell el halasztani.
A’ száraz ’s sovány embernek
’S a’ sűrű nedvei tőlt szernek,
Így kell enni sorjába:
Levest, főtt húst és Zőldséget,
’S Petsenyét, — így egésséget
Ezek hoznak Tagjába.
Ellenben a’ bőv nedvűnek
Erőss és ízmos testűnek
Sűltőn kezdeni jobb lesz,
Utánna Növevényt enni
Főtt húst, ’s végre levest venni.
Vagy a’ nélkűl többet tesz;
A’ mit kiván, szánk ízlése
Könnyebb lesz annak főzése,
De hamarább is meg árt;
A’ mit ellenben nem kedvell
Gyomrunk, ’s nem kíván jó kedvel,
Betegséget okoz ’s kárt.
Nyáron kevesebbet egyél,
De italból több részt vegyél,
’S mérsékeljed mozgásod;
Télbe több légyen ételed
Mint italból részt vételed
’S több testi gyakorlásod.
Nyáron tsak Növevényekkel,
Leves lágy ’s főtt ételekkel
Élj; — de télen több Húst végy,
Több száraz és sűlt étkeket
De jól gyomrodhoz mértteket,
Ne hogy magadnak kárt tégy.
Ki mihez szokott szokását
Bár roszsz is: — de rendtartását
Másképp lassan szoktassa.
Ha fiatal, tsak úgy tégyen
Ujjítást; — ha őreg — légyen
Mint vólt, ’s ne változtassa.
Az Eledelnek nemei
Mellytől Testűnk tetemei
Éllednek, — ezek lésznek:
Hús, Tojás, Téj, sok Halak, ’s Tok,
A’ mellyek mind az állatok.
Órszágába tenyésznek;
A’ lisztes, olajos, vizes,
Tzukros ’s más fűszertől ízes,
Frissítő vetemények.
A’ gomba ’s más illy jóságú
Fűszeri túlajdonságú
Tisztító Növevények.
Az Ásványok szűleménnye,
Az ételek szeme fénnye
Lészen a’ , melly ha jól
El van találva, ízesűl
Minden, — s’ ki abból részesűl,
Könnyen örömre hajol.

  • (c) Lásd az eredeti prozába az okát a’ 16-dik oldalon Diætetikába.

II. AZ ÁLLATI ELEDELEKRŐL.

1-ső SZÁM.
Az Állatok Tagjairól.

Disznó fej, disznóláb tömöttek ’s enyvesek
Lévén ’s jól táplálván ínyűnknek kedvesek.
A’ Borjú ’s Bárany fők keveset táplálnak,
Bátor friss nyálkájok jo ízzel kínálnak.
A’ hideg kotsonnya nehezen főzhető,
Kivált a’ fadgyúja nehéz emészthető,
Kemény lévén annak sok fadgyús szamatja
Gyomrunk melegsége fel nem olvaszthatja.
A’ szárnyas állatok ízes velőt adnak,
A’ könnyű főzésben más velőt haladnak.
A’ négylábúaké nem olly jo ízűek
Nyálkáik nehezen emésztőszerűek.
A’ velőt tojással porhanyóssá tenni
Legjobb füszerszámmal, só ’s bor mellet enni.
A’ Báránynak szeme paprikával ízes,
A’ több állatoké úndok, ’s tsupa vizes.
A’ nyelv ő magába jóllehet nem táplál;
De porhanyójában szánk kedves ízt talál.
A’ sovány marhanyelv roszsz, mivel ízetlen,
’S nem lévén porhanyós mindennél kelletlen.
A’ nyak áll inakból tsomós mirigyekből
Magokban nehezen főzhető szerekből,
A’ nyak tsont kőzt lévő húsok jó ízűek,
A’ szív, és az erek nehéz fözetűek.
A’ tűdő többnyire genyetséggel teli
Mint hártya nem táplál ’s ritka szájj szíveli.
A’ gyomor és a’ bél tsupa szíjjas hártyák
Nehéz emésztetűk: de a’ kik bé mártják
Nyelveket, ezeknek édesses nedvekbe
Meg eszik a’ tiszta patzalt jo kedvekbe.
A’ Májj és a’ Lépek, a’ meddig veressek
Mint vékony nedvűek ’s főképp, a’ mig frissek.
Kivált a’ Lúd májják kellemes ízűek,
De el taplósulván ’s állván keserűek,
Így az epés, véres, és a’ melly fekete
Utálat, — meg nem fől, ’s nints semmi kelete.
Általlyába véve a’ szárnyas állatnak
Májja jobbízű mint a’ négy lábuaknak.
A’ Tőlgy taplós nyúlós ’s édes nyálkájával
Tettszik sok szájjaknak kövéres voltával;
A’ tőlgyek gyomrunkban nehéz főzetüek,
A’ gyenge vesék jók, ’s kellemes ízűek.
A’ vén vese szagos ’s húgy íze nem kedves,
Kemény ’s keménysége mellett néha kőves.
Gyenge bárány ’s kakas golyók némellyeknél
Elkelnek, nints roszszabb ’s szagos’b a’ véneknél.

2-dik SZÁM.
Az Állatok’ híg részeiről.

A’ kövérség
Ha frisseség
Van benne, olajjával
Táplál; de ha
Vén, mindenha
Kárt tesz avasságával;
Nem főzheti
’S emésztheti
A’ Gyomor avasságát
Vizességét
Keménységét
Útálja nyalkásságát.
Vén állatnak
Ha bé hatnak
Kövérségi gyomrunkban
Fent uszkálnak
Vagy felfórnak
Nyerseségi hasunkban,
’S így égetést
Böfögtetést
Sőtt hányást is okoznak,
Rekedséget
Keménységet
Forródzást ’s tsömört hoznak;
Minden kövér,
Jó gyomrot kér,
Sót kíván ’s fűszerszámot;
Ha bort veszek
Rá, jót teszek,
Ez ízesíti számot.
Ha friss tejed’
Tisztán fejed
Táplálója Testednek;
Ha áll, mindjárt
Savanyú ’s árt
Hamar belső részednek.
Meg hevűltek!
Melegűltek!
’S roszsz gyomrúak kik vagytok
Nyavalyások!
’S Gelesztások!
Jobb a’ Téjjel felhagytok.
Az Írónak,
A’ Savónak
Természete tisztító
Frisseséget
Egésséget
Okoz, — mint vért higító;
A’ Frissítő
Hívesítő
Alúdt Téj tápláló szer;
A’ Túró, Sajt,
Nem okoz bajt,
Ha friss, napjába egyszer,
Ha jó ételt
Kivánsz, téjfelt,
Tarts mindenkor Házodnál,
Tsak hogy frisset,
Mert izesset
Így ehetsz asztalodnál. (d)

3-dik SZÁM.
A’ Húsról közönségesen.

A’ hús táplál: de magába hogy károkat ne tégyen
Főzése savanyú lével, avagy Zöldséggel légyen.
Legjobb a’ vén marha leve ’s a’ borjú petsenyéje
Minden hús zsíron pergelve szánk legjobb tsemegéje.
Legjobb Hús a’ fiatal friss, a’ porhanyós: de a’ sok
Pátzolt, sózott, füstölt, száraz, magokban ártalmasok.
A’ Soványnak főtt húst enni kivált nyáron szükséges,
Kövérnek Télen, és estve petsenye egésséges.
Tsak addig főzd és süsd a’ húst, míg nyerssége el nem vész,
A’ nagyon elfőtt taplóvá, a’ nagyon sűlt szénné lész.

  • (d) A’ Velő, Zsír, Fagygyú, Vaj nemekről, ezeknek természetekről, — így a’ Vérről és Téj nemeiről lásson bővebben a’ Tanitó, és magyarázza a’ magyarázni valókat az Eredeti Diætetikába. a’ 27-dik laptól fogva a’ 32-dikig.

a) A’ négylábú Állatok’ Húsáról.

A’ négylábúk közt az Ökör hús a’ legjobb eledel,
A’ Bika hús keménységet, ’s kedvetlen szagot fed el.
A’ fejős ’s hasas Tehenek éppen le nem vághatók,
A’ kihízott Meddűk ízes leveseket adhatók,
A’ Bival hús vastag, enyves, édesses természetű
Mind a’ fognak nehéz rágni, mind nehéz emésztetű.
A’ Disznó hús jó: de hozzá jó gyomor kívántatik.
Télbe jobb enni mint nyáron, ha jó borba ázhatik.
A’ Vad Disznó húsát gyomrunk már könnyebben főzheti,
A’ két holnapi malatzét, mint ízest szánk szereti.
A’ Júh hús ha téli bárány jó ízű, de tsak sülve.
Az Ürü könnyen főzhető, ’s táplál jól elkészülve.
A’ fejős tsupa bőr, — a’ kos büdös, ’s a’ ketske húsok,
Kiváltképpen a’ Bakoké szíjjasok és szagosok.
A’ Ló hús szíjjas, és kemény, taplós és édessége
Miatt nem mindenek előtt van tettző kedvessége.
A’ gyenge szamárnak husát némellyek hasonlítják
A’ Szarvas húshoz; de azok a’ dolgot elhibítják;
Mert a’ szarvas hús jó ízű, egésséges ’s tápláló;
Kivált a’ Tehén szarvas hús szánk ízit el találó.
Az Ősz hús sokkal porhanyóbb, ’s könnyebb a’ szarvas húsnál,
A’ vén nyúl száraz, ’s nints jobb a’ nyóltzadik Hónaposnál.
A’ Vidra húsát a’ gyomor nehezen emésztheti
Kemény étel, ’s hal ízéért nints mindennél keleti.
Vén nyúl, vén lúd tsak kelletlen Vendégnek való szerek,
Ürgét, matskát, rókát, kutyát eladnak sok Kelnerek.

b) A’ Madarak’ húsáról.

Olly tápláló erő nints a’ Madarakban,
Mint a’ mennyit találsz a’ négylábúakban.
Könnyebb emésztetük mellyeket hizlalnak,
Abból az éhesek sok jó ízüt falnak.
A’ vén Tyúk meg főve; tsirke, kappan sűlve
Jó ízt ’s erőt adnak borba részesülve.
A’ gyöngytyúkok többet tojnak más tyúkoknál,
A’ fiatal pujka elkél sok gyomroknál.
A’ Pávát meg eszik némellyek: de száraz
’S Kemény húsa miatt nehéz főzést vár az.
A’ Galambok száraz meleg’ természetűk,
A’ Gerlitzék gyengék ’s könnyű emésztetűk
Stiglitz, pityer, vereb, sármány, füleműle
Melly énekelgetve sok faágon űle,
Mind ezek soványok; hanem üredékjek
Meg töltve ízessek szánknak töltelékjek.
Húros, Fogoly, rigó, seregély spékelve
Jók ha szalonnával meg vagynak béllelve.
A’ Tsászármadarak, és a’ sűlt fátzának,
Káposztával jók az éhesek’ szájjának.
A’ fűrjhúst mint kövért kásával kell enni,
Mert magában hamar ártalmas szok’ lenni.
Az erdei sneffek ízgató szerűek,
Túzokok pátz nélkűl igen roszsz ízűek.
A’ lúdhús ha nem vén jó, kivált májája
Petsenyének pedig legjobb a’ zsibája. (e)
A’ hízott rétze is, kivált a’ nyősténnye
A’ több petsenyéknek egyik szeme fénnye.
A’ sártsák, búvárok nem igen kapóssak,
Mert hal ízek miatt egy kitsit szagossak.
A’ tojás a’ húsnak mint fúndamentoma
Testünknek tápláló fő elementuma.
Jobban táplál a’ híg tojásnak nyálkája,
Mint a’ kemény, mellynek ki főtt kotsonnyája.

  • (e) Vagy a’ mint az Alföldön hívják Libája. Itt Zsiba ott Liba — mind egy a’ név — tsak kövér legyen: mert abba van az erő!

c) A’ Halakról.

A’ halak földből és vizből
Állván vizes kövérségből
Hideg természetüek;
E’ mellett hamar rodhadván
Jó ’s erős gyomrot kivánván
Nehéz emésztetüek.
Sáppadtak! Hideg vérüek!
A’ hideglelős szerüek,
’S roszsz gyomrúk ne egyenek,
Epe nélkül szűkölködők
Veszet vérrel bővelkedők
Halból részt ne vegyenek.
Halad’ sóval, paprikával
Fűszerszámokkal ’s hagymával,
Vagy etzettel főzessed.
Rend szerént egyed melegen
Így nem árt úgy mint hidegen
’S jó borral öntözgessed.
A’ hal már sok hajt okozott,
Harmadik vízben átkozott,
Azt mocsárból meg ne vedd;
Ha szagos ’s zőld tekintete
Vagy kopótyúja fekete
És halavány, — meg ne edd,
A’ lágy husú minél nagyobb,
A’ kemény ha kitsiny, úgy jobb,
De a’ zsíron rántottak
Magokba sok kövért vévén
’S Lisztel bé kérgezve lévén
Már sokaknak ártottak.
A’ hús után sajtot egyél,
A’ hal után fügét vegyél,
Vagy Diót nyomtatónak:
Mert ezek jók eloszlatni,
A’ zsirt ’s szagot lenyomtatni,
’S a’ jó bor áztatónak.

d) A’ kétéltüekről (de Amphibiis).

A’ zöld békák édes nedvekkel táplálnak
Annál, a’ ki előtt helyt ’s kedvet találnak.
A’ Hectikusoknak javító ételek
Mint gyenge gyomroknak gyenge eledelek.
Némelly gyíkokon is az Indiaiak,
Úgy a’ Stinczán néhány Europaiak
Kapkodnak, ’s meg eszik úrizálván őket,
Bár mind sok költséget, mind tsömört szerzőket.
A’ tekenős Békák tettznek jó ízekkel,
Könnyen fövő és jól tápláló nemekkel,
Húsok borjúhúshoz hasonló, ’s tojások
Kivált a’ tengerik ritka drágaságok.

e) A’ Bogarakról.

A’ számos bogarak közt meg ehetőek
Kevés számmal vagynak kedves ízt szerzőek.
A’ Napkeletiek eszik a’ sáskákat,
Nálunk a’ sok méhek mézzel Kólikákat
Okoznak források által, — ’s bár tettzenek
Szájunknak; de belől rágást készítenek,
A’ Rák kedves ízű; de hamar rothadván
Mind tsípős vért szerez mind jó gyomrot kiván,
Rákok vért köpőknek különössen roszszak,
Ártalmasok nékik, mint nagyon gonoszszak,
A’ fejérek ’s tarkák rend szerént betegek,
Büdösségek miatt roszsz belső rétegek.
Meg öli a’ Rákot a’ Disznónak gőzi:
Úgy jó a’ rák ha azt más étel előzi.

f) A’ Férgekről.

Enni való férgek a’ Tekenős tsigák,
Mellyek jól táplálnak minthogy tsupa nyálkák
Srófos tsigáknak is ez a’ természetek,
Kemény húsok táplál, ’s néhol van keletek.

III. A’ NÖVEVÉNYI ELEDELEKRŐL.

A’ Növevény eledelek
Szinte olly jól táplálnak,
Mint az állati ételek
Ha jó ízzel kínálnak.
A’ hús könnyebben főzhető
Mint sem a’ Növevények,
Nehezebben emésztethető
Ezeknek a’ Törvények.
A’ hús sűríti nedvünket,
A’ Növevény ritkítja
A’ hús bővíti vérünket
Ez oszlatja, ’s tisztítja
A’ Növevények’ nemei:
A’ Gomba ’s a’ lisztesek
Tzúkor ’s fűszer kellemei,
Olajossak ’s vízesek.

1-ső SZÁM.
A’ lisztes eledelekről.

a) A’ lisztes megkelt Ételekről.

A’ jó kenyér a’ melly érett, megtisztított,
’S nem dohos gabnából jól sűlt ’s ki szárított,
Mellyel tiszta aszszony jól kelten kevere
A’ lisztes ételek’ egy legfőbb tzímere.
Ez! ha kórpa nélkül van könnyen főzhető,
Testünket tápláló ’s könnyen emészthető.
A’ tortáták, kráflik mind kemény lisztüek,
Nem egésségesek, ’s nehéz főzetüek;
De a’ jó lisztből sült kalátsok, kenyerek;
Jobbak amazoknál mint köz hasznú szerek.
A’ kenyér ’s sütemény tésztát hagyd állani
De kitsint; — mert hoszszan szokott poshasztani.
Vagy hogy meg kelése Tésztádnak jól essen
Éllesztővel szükség, hogy felkevertessen.
A’ búza ’s rozs adják a’ legjobb kenyeret
Mellyet jól készítve minden gyomor szeret.
A’ több gabna nemek Kásánák legjobbak,
’S Levesbe azoknál alkalmatossabbak.
A’ Búzának korpás maradvánnyát vizzel
Ha fórrásba hozod, ihattz kedves ízzel
Nyált oszlató ’s Télen alkalmas szereket,
Véredet frissítő Keszőtze leveket.

b) A’ lisztes Keletlenekről.

A’ lisztesek
Keletlenek
Lévén sok bajt okoznak,
Lassan forrnak
’S a’ Gyomornak
Sok szelet, rágást hoznak.
Gyermekeknek
Bent űlőknek
’S roszsz Gyomroknak károssak,
A’ Véneknek
Öregeknek
Stertz, Mátsik (f) ártalmassak.
A’ Rétesek,
A’ Bélesek,
Gombótzok’, ’s más lisztesek,
A’ Pogátsák
Lisztes kásák
’S Prószák veszedelmesek.
Tésztás étel
Ha etzettel
Vagy borral gyúrattatik,
Könnyebben fől
’S ekképp ettől
A’ Gyomor tágittatik.

  • (f) Mátsik vagy Csikmák mindegy.

c) A’ lisztes kelhetetlen Eledelekről.

A’ Lentse, Borsó, Babfélék, és más kelhetetlenek
Szelet szerzők, ’s a’ gyomortól tsak nem főzhetetlenek.
A’ Hüvelyes vetemények ha hajatlan főzetnek,
Legjobbak, kivált etzettel ha öszve kevertetnek.
A’ Bab ’s Borsó neműk zölden könnyebben főződhetők,
Lentse Levesek tisztítók, ’s szóritást is tehetők.

2-dik SZÁM.
A’ vizes Növevényi Eledelekről.

Átaljába véve a’ vizes Növevény
A’ vért és az epét frissítő vetemény,
Nedvünk rekedésit óldozzák, ’s a’ vérnek
Meg frissítésére sok ezeret érnek.
Vérünk véres részit szaporítják, ’s hevünk’
Oszlatják, ’s ez által könnyen üresedünk.
A’ jó gyomrúaknak és az erősseknek
Hasznossak kivált a’ kemény székűeknek.
De bélebüszhödtnek, ’s Hasmenőknek roszszak,
A’ roszsz gyomrúaknak ártalmas gonoszszak.
A’ vizes Növevényt teszik a’ Zöldségek,
’S Gyümöltsök, mellyeknek frissít vizességek.

a) A’ Zöldségekről.

aa) A’ Fű nemüekről.

A’ frissítő
Hivesítő
’S Álomhozó Saláta,
Ha etzetet
És Olajt tett
Rá a’ Szakáts, találta;
De forrázva
Zsírba ázva
Sokkal többen szeretik,
Mert friss nedve
Meg feredve
Levébe kedveltetik.
Elkezdőnek
Frissítőnek
Tzikória tettzetes,
Darú-lába
Salátába
Sokaknak kellemetes.
Nyári között
A’ kötözött
Saláta ízeskedik,
Meg frissítő
’S Hivesitő
Erővel díszeskedik.
A’ jókor nőtt
’S frissibe főtt
Káposzta jó, ’s hashajtó,
A’ fejérnek
Kéttzer főttnek
Természete szorító.
Veresseknek
Dér tsiptéknek
Tzúkros nedvek legjobbak.
Has hajtani
Tisztítani
Legalkalmatossabbak.
Kártifiól
Inyűnknek jól
Tettzik, mint kellemetes;
Jó izével
Édes lével
A’ Kalaráb tettzetes.
A’ tisztított
Savanyított
Káposzták vért frissítők,
Savany szerek
Sok ezerek’
Gyomrokat hívesítők.
A’ Spenátok
Mint Hashajtók
Tavaszszal jók 's frissítnek,
Ha felekbe
Tetejekbe
Sűlt Petsenyék tétetnek.

bb) A’ Gyökerek’ nevezetessebb nemei.

A’ Gyökerek
Közt friss szerek
A’ Répák és táplálók,
Megtisztítva
Savanyítva
Vért hívesítni valók,
A’ Beleket
A’ Szeleket
A’ Petreselymek hajtják
Zeller ’s Hagymák,
Retkek, Tormák,
Spárgák gyomrunk’ izgatják.

b) A’ Gyűmöltsök nevezetessebb nemei.

aa) A’ Fái húsos lágy hajú Gyűmöltsök, mellyek fánn vagy elrakva érnek.

1. A’ Fánn érők.

A’ Tseresznyék a’ fánn érők
Közzűl valók ’s tisztítók,
Ízek, nedvek sokat érők
’S Epéinket javítók.
Hashajtók és hívesítők
A’ Szilvák jól meg érve;
Minden Baratzkok frissítők
’S jók jó borba keverve.
A’ Szederj magába frissít
Keverve veszedelmes;
A’ Fige nyersen nyálkásít,
De szárazon kellemes.

2. Elrakva érő Gyümöltsök.

Az Alma éretlen szorítt,
Meg érve hasunk’ hajtja,
Kivált estve leve lágyitt
’S Gyomrunkat nem szakajtja.
Minden Körtvélyek ha nyersek,
Fanyarok és szorítok,
Meg főve egésségessek
’S édes levek lágyítók.
Birsalmák, Berkenyék, Somok,
Lasponyák és Kökények
Szorittók; de a’ Czitromok
Frissítők, ’s igy sok ínyek
A’ jó szagú Narantsokat
Kedvellik jó ízekért,
Mint jó fűszerszámosokat
Szeretik jó levekért.

bb) A’ Csemete Gyűmöltsökről.

A’ gyenge savanyúságú
Meg frissítő Ribizlik,
A’ savany tulajdonságú
Egres, Málna mind izlik.
A’ szagos Csitkék kedvessek,
Érett Szőllők frissítnek,
Tisztítnak és ha édessek
Gyomrokat erősítnek.

cc) A’ Fű Gyűmöltsökről.

A’ mezei hivesítő ’s vizellethajtó Eper
Tzúkros fahéjjal ’s jó borral szánknak kedves ízű szer.
A’ hidegítő, ’s hashajtó Ugorkák nem gyengéknek
Valók, így a’ vizes Tökök szerzői sok szeleknek.
Az illatos ’s fűszer nélkűl ártó Sárga Dinnyéket
Sokan szeretik szagokért, kedveltetvén ínyeket.
A’ Gyűmöltsök’ Királynéja a’ Görög Dinnye ritka
Tzúkros vizével nedvünket tisztító jó portéka.
A’ Sulymok ’s az Ártitsókák szegény embernek valók
A’ jó szagú Ananászok főbb Asztalt magasztalók.

3-dik SZÁM.
Az Olajos nemű Növevényekről.

1. A’ Fái Kemény hajú Gyűmöltsökről.

A’ Makk, Mondola vagy Dió
A’ Gesztenye és Kakaó
’S a’ Mogyorók mind fái
Gyűmöltsök, — és mind ezeknek
Mint száradott bélűeknek
Kemény hajúk fajtái.
Cseresznyének, ’s Baratzkoknak
Kesernyés ízű magjoknak
Égetett olajjal
Mérgesek lévén gonoszszak,
Pálinkának éppen roszszak
’S Roszsz ízűk italjai.

2. A’ Leves fű Gyűmöltsökről.

A’ leves fű Gyűmöltsöknek
Mint nyálkás Növevényeknek
Olajjai táplálnak,
Reptze, Kender ’s Len magoknak
Ha keserny hajok lekopnak
Friss nedvei hizlalnak.

4-dik SZÁM.
A Tzúkros Nővevényekről.

A’ Nád’ ’s más Növevény’ édesses levéből
Készül a’ Só forma Tzúkor jó nedvéből;
Az olajos, ’s Zsíros nedveket elbontja,
A’ Tzúkornak soka a’ fogakat rontja;
A’ gyenge gyomrokban forrni kezdő szer ez
Hol most gyomorégést, majd szeleket szerez.
A’ Manna ’s Paszternák, az édes gyökerek,
Répák, szőllő levek ’s Méz mind illyen szerek.

5-dik SZÁM.
A Fűszerszámokról.

A’ Fűszerszámokkal jövök immár elő
Mellyeknek ereje izgató ’s tűzelő;
A’ hideg ’s böfögős gyomroknak hasznossak,
A’ bő vérűeknek gyújtók ’s ártalmassak.
Fahéjjak, Paprikák Szeretsendióval,
Igaz Sáfrány ’s kömény kínálnak sok jóval;
Javít a’ Mústármag, a’ csípős Tormával
Paraditsomalma kábítt savannyával;
Szardella ’s etzetes levek, mind oszlatnak,
Sós ’s hagymás ízekkel ha gyomrunkba hatnak.

6-dik SZÁM.
A’ Gombáról.

A’ Gomba nem egyébb vizenyős taplónál
Nehéz emésztetű tsekély táplálónál;
Kedvellik némellyek, — ők lássák szeressék.
De szükség, hogy jó e’? megkülömböztessék.
Fekete, kék, tarka gombákba valakik.
Esznek, jól meg tudják, hogy mind méreg lakik.
A’ melly gomba hideg Országba jó lehet
Ugyan az melegbe könnyen halált tehet.
Ha jó ízzel kínál ama szedett gomba
Ha áll egy két nap — már halált hoz tagomba.
Lyukas száru gombák tellyes száruaknál
Mind félelmessebbek egyik a’ másiknál.
Szíl — Juhar — Nyír — Bűkfa’ tővébe nőtteket
Tiszta helyen termett sárga színüeket
Édesses ízekért bátrabban meg ehedd,
Szúrkos fánn, ’s ganéjba nőtteket fel ne vedd.
A’ tiszta világos, tiszta sárga ’s veres
Alól egy, felűl más színű vagy fejéres
Legártatlanabbak ritkán: de a’ soka
Mint nehéz étel is sok nyavalyák’ oka.
Setét, veres, kék, zöld, barnák vagy motskossak
Pettegetett színűk avvagy roszsz szagossak,
Így a’ mellyek vágás után veresűlnek
Majd meg rántzosodnak, majd szederjesülnek
A’ meg repedeztek ’s meg sárgult szélűek
Átaljába ezek mind mérges nedvűek.
Úrgomba, tseperke a’ szegfű gombával
Szömörtsök, keserű, szarvas a’ gelyvával
Legjobbak etzetes vízbe felforralva
Azután meg főve, sűlve vagy aszalva.
Hogy ha mérges gombát ettél, — jó eleve
Ki hányd ’s italod rá légyen etzet leve.

IV. AZ ÁSVÁNYI ELEDELEKRŐL.

A’ Só gyomrot nem tölt; de ételt ízesít,
Appetitust szerez ’s sok roszsz húst meg frissít,
Sovány embereknek árt és káros szer ez,
A’ soka vérveszést, rühet ’s köszvényt szerez
A’ forrási savak többek közt legjobbak,
A’ minél fejérebb kősók legtisztábbak.

HARMADIK RÉSZ.
Az Italról.

Az ital mértékkel felette szükséges
Szintúgy mint az étel frissít ’s egésséges;
Testünknek az által Éltünk’ Alkotója
Nedveit tisztító kegyes Táplálója.
Az ital nemei a’ Viz, Bor és Serek
Így a’ Pálinka — is mind tápláló szerek.

1. A’ Vízről.

A’ rendes és jó víz tiszta és színetlen
Minden szag nélkül van, hamar forr ’s ízetlen
Hamar hűl, így szinte a’ veteményeknek
Hamar meg főzője a’ hüvelyeseknek.
A’ víz áll só, mész, főld és nyálka szerekből
Mint a’ Levegőket oszlató mívekből.
Legtisztábbak a’ Hó és az Esső vízek,
De ha soká tartod, poshadt lészen ízek.
A’ kútvizeknek is szép tiszták a’ színek,
De azok többnyire felette kemények;
A’ kifolyó kutak frissebb Vizet adnak
A’ mély kút’ vízénél; de mindent halladnak
A’ rendes italra legjobb folyó-vizek,
Legegésségessebb, ’s legkedvessebb ízek.
Az álló Tó, ha tsak nem nagy, ’s nem háborgós
Nem italra való; a’ Tenger’ vize sós:
Azért javító szer nélkül nem iható
Hideg víz hevültnek hamar meg ártható.
Nem egésségessek a’ főtt ’s fagyott vizek
Ki bomolva lévén a’ ízén savany részek,
A’ friss víz az erős Testnek éllesztője
Kivált reggel’s nyáron nedvünk’ frissítője;
Gyomrunk’ ki öblíti, mérsékli melegünk’,
Ha belső részűnkben van erőnk és hevünk;
De a’ gyenge, hideg gyomornak nem való,
Mert az külömben is belölről fagylaló.
A’ sok Herbatheák gyomrunk eláztatják,
Meleg vizek belső részünket lankasztják.
Az állott víz frissebb leszte ha felforralják
Avagy ha etzettel öszve savanyítják;
Az áporodott víz ízén poron ’s homokonn
Által szívárogva meg javul azokonn;
Az ásványos vizek jók inni hidegen,
Sokkal hasznossabbak ferdönek melegen.

A’ Borról.

A’ szőllö levéből készült Borok legjobb italok,
Mellyeknek izgatásától vígadnak sok Asztalok.
A’ Bor mérsékelve élleszt ’s az erőtleneknek
Orvosság az Öregeknek ’s a’ hideg vérűeknek:
Ellenben mértékletlenűl az agyvelőt tompítja;
Az emlékezet’ felséges tehettségit púsztítja;
Mint a’ bújaság’ ösztöne sok romlást szokott tenni,
A’ legszebb tagoknak kinzó hóhéra szokott lenni.
A’ véres és egésséges Gyermekeket ’s Ifjakat
Borra szoktatni ártalmas; — de már a’ sáppadtakat,
Gyengéket ’s gelesztásokat savanyú bort kóstolni
Meg engedhető ’s ez által nedveket orvosolni.
Főtt Must, főtt Bor, fojtott Borok ’s az édes Must mind roszszak,
Gyomrunknak ’s egésségünknek kárt okozó gonoszszak;
Az Ürmös Bor mindazáltal míg meg nem forr egészszen
Mértékkel jó, izgat ’s bélűnk’ szellőztetője lészen.
A’ száraz Nyár és meleg Ősz kevés, de jó bort hoznak,
A’ nedves Nyár és nedves Ősz sok roszsz termést okoznak.
A’ Bor’ mívolta függ mindég a’ föld’ kövérségétől
Avagy porhanyósságától ’s sokféle fekvésétől;
A’ Déli kősziklás hegyen, agyaggal kevert főldben,
Száraz esztendőben termett, jól ért ’s tiszta időben
Szedett szőllő legjobb bort ád, melly tisztán préseltetett
’S jó pintzében mindég tiszta hordóba szűrettetett;
A’ melly Bor tiszta edénybe, dúgva, töltve van ’s érett,
Melly nem is ujj, de nem is vén, hanem már üllepedett,
Melly se nem víz, se nem sárga, hanem Olaj színt mutat,
Melly savanyús természetű ’s vizelletre nyitt útat,
Melly a’ vízet meg szenvedi, sertzeg; úgrik, ha tőltöd
Hamar habzik ’s jó szamatú nyelvednek mikor kőltöd,
Ízgat és első álommal gőzöltet ’s a’ reggeli
Székedet felkőltöd után hamarjába sürgeli,
A’ melly fő fájást nem szerez, nem lankaszt és nem altat:
Az a’ legtökéletessebb asztali Bort szolgáltat.

3. Az Etzetről.

Az Etzet ugyan magába rendes ital nem lehet,
De keverve mind ételbe mind italba jót tehet.

4. Az Égett borról.

A’ Pálinka a’ fiatal
Gyermekeknek káros ital
’S árt a’ véres, heverő
Embernek: de a’ munkások,
Hideg vérüek és mások,
A’ kiknek kell az erő,
Mérsékelve részt vehetnek,
A’ Pálinkával élhetnek,
Mivelhogy ők izzadnak,
’S éppen, azért az izgatás
Kell nékik; mert a’ rángatás
Által meg fogyasztatnak.
A’ melegbe hívesítő,
Sok vízzel együtt frissítő
’S elevenítő szer ez;
De a’ pálinkának soka
Sok veszedelmeknek oka
Álmot ’s meg fagyást szerez.
A’ tiszta rozsból főzetett
Elfogyasztja az életet
Szárító erejével,
Ha tsak vagy tiszta búzának
Vagy pedig kukoritzának
Nem kevered lisztjével.
Ebéd előtt vagy utánna
Elmegy a’ torok útánn a’
Rozsólis, melly gyengéket
Élletszt: de már azoknak, kik
Frissek ’s bennek erő lakik,
Rontja egésségeket.

5. A’ Serről.

A’ Ser vérünket ritkítja
És jól ki forrva hígítja,
Táplál és részegítő;
A’ régi és kesernyés Ser
’S a’ vékony egésséges szer
A’ vastag kövérítő;
A’ fiatal veszedelmes,
Borra Sert inni félelmes:
Kik hát borivók vagytok!
Ser ivókká ne legyetek
Vagy a’ Serre Bort vegyetek
Sőtt jobb azzal felhagytok!

6. A’ főtt meleg Ítalokról.

Betegség’ gyenge fiai
Igyatok Hollandiai
Herbathét orvosságúl;
De kiknek van egésségtek
Nints arra semmi szükségtek,
Míg erőtök nem tágúl.
A’ Kávé, melly ízeskedik,
Ezerhatszáz ötvenedik
Tájban jött Europa’
Földjére bé, melly miólta
Bejött közibénk, azólta
Sok magyar pénzt ellopa.
Kávé kíván Uraságot,
Tsak úgy idd mint orvosságot,
Mert az rendszerént áros;
Rendes itala kárt hozó
Gyulladást, görtsöt okozó,
’S bő vérüeknek káros.
Kávéd’ kitsint pergeltessed
’S azt egyszerre meg főzessed,
Mert olajja elszalad,
Ha soká áll meg pergelve
Ereje el lesz repűlve
’S rád tsak az allja marad.
A’ Tsokoládé nyálkája
Olajjával sokak szája
Előtt kedves és táplál,
Tojás sárgájával ’s borral
Habarva téjjel ’s tzúkorral
Ínyed benn jó ízt talál.
Gyengéknek, Húrutosoknak
Erőtlen Hectikásoknak,
Vagy kik arra hajlanak,
Tsokoládé italjai
Által mejjeknek bajjai
Lassan lassan oszlanak.

NEGYEDIK RÉSZ.
A’ Levegőről.

A’ lélekző Állatoknak
A’ Levegő szűkséges,
E’ nélkül élni azoknak
Éppen nem lehettséges.
A’ tsupa éltető maga
Az életérőt rontja
A’ fójtó ’s a’ savany szaga
Az életet elóltja;
A’ Bőlts Teremtő kettőből
Elegyítve készített
E’ kétféle éltetőből
Egyet, — melly ád életet.
Szobába való tűzelés
Sok gyertyák’ égetése
A’ sok emberi lehellés
Mind levegő vesztése.
Ha az éltető levegő’
Részeit szaporítni
’S Lakó szóbádba lebegő
Szagot tzélod frissít’ni
Tüzes vasra fetskendeztess
Vék’nyan kevés etzetet,
Tisztogass, gyakran meszeltess
’S így nyersz fríss lehelletet.
Nagy Házakat ’s közönséges
Szobákat vagy pintzéket
Építtetni úgy szűkséges
Ispotályt, ’s Tömlötzöket,
Hogy mind felül, mind középen
Mind alatt frissíthessed
’S hogy a’ levegő bent épen
Légyen, — szellőztethessed.
Élő fákat, ’s virágokat
Ültess lak tájjékodra.
De éjjel kerüld szagokat,
Mert lehetnek károdra.
Ó Kútakba vagy Vermekbe
Gyertya nélkűl bé menni
Nem tanátsos: — mert ezekbe
Halálos szag szok lenni.
Savanyú Viz, Múst, vagy ujj Ser
Körül, avvagy Bálókba
Főldön hálni, ártalmas szer
Mésznél, ’s Ispotályókba.
Savany ’s meszes vizek roszszak
Öntözni a’ plántáknak
Meg ölői ’s mint gonoszszak
Ártnak az Élőfáknak.
Ne tartsd Házadban Krumplidat,
Gyűmöltsöt, káposztákat,
Kendert, — Kotlós baromfidat,
’S ne égess kéngyertyákat.
A’ Festők és Fazékasok
Szűts, Tímár, és Pintérek
Szomszédsági ártalmasok,
Mert büdössek lak Térek;
Fűsűsök, Kripták, Temetők
Lakó Hajlékíd mellett
Büdössek, és kárt tehetők
Jövén tőlök roszsz szellet.
Udvarodon, Házad előtt
Ne tarts dögöt ’s szemetet
Tsömört szerez, ’s idő előtt
Véletlen eltemettet.
Kerüld az álló Víz Tókat
’S a’ büdös pervátákat,
Barlangot, — Kólikásokat
Vágó Hídat, Bányákat.
Gödörbe, vagy Hegy tetején
Vagy ott, a’ melly motsáros
Ne lakj: mert lakásod helyén
A’ Levegőég káros;
Jobb a’ kissebb emeletű
Szép húzamos Halmokon
Lakni, — hol friss tsördűletű
Víz foly a’ Vőlgy’ allyokon.
Ártalmas hajadon főnek
A’ napnak melegsége,
Mint sok fájdalmat szerzőnek
Káros annak hévsége (g).
A’ nagyon meleg szobába
Kivált ha büdös ’s nedves
Testünk el alél mint kába
’S itt lakni veszedelmes.
A’ Hideg az erőtlennek
Kárt tészen mint bádjasztó
A’ vérmes ’s heves embernek
Használ, mint nedvfogyasztó;
Ellenben a’ gyenge szernek
A’ meleg éllesztője
Az izmos ’s erős embernek
Bádjasztó gyengítője.
Hidegről, melegre menni
Hirtelen, veszedelmes,
Sok károkat szokott tenni
’S éppen azért félelmes
Mind a’ száraz, mind a’ nedves
Levegők el púsztítják
Testünket, ’s elaszott redves
Formájúvá szárítják;
Legjobban Testünkhöz való
A’ mérsékelt ’s nem száraz,
Nem forró se nem fagylaló:
Mert egésségre vár az.
A’ Levegő menetele
’S mozgása szerzésére
Szükség az Ég’ kívánt szele
Fent tartó frisségére.
A’ Levegőváltoztatás
Sínlődő betegeknek
Javító helyre útazás
Jó, ’s hasznos a’ gyengéknek.

  • (g) Okoz az általmelegedett főben feszítést, fő fájást, szem fűl gyúlladást, tsúszt és gutaütést. Lásd Diætetikába. a’ 87. lapon.

ÖTÖDIK RÉSZ.
A’ Test’ Ürűléséről.

Háromféleképpen ürűl belső részűnk
Az első az mellyet emésztéssel tészűnk,
A’ másik történik másod főzés után
A’ Testet tisztitó ki-vizellés után,
A’ harmadik főzés után gőzölgésűnk.
Által segíttetik test ürűlésűnk.

I. A’ RENDSZERÉNT VALÓ ŰRŰLÉSEKRŐL.

1-ső SZÁM.
Az Emésztetről.

Egésségeseknek, a’ kiknek mértékek
Van mindenben, — reggel ’s estve vagyon székek,
Avvagy tsak napjában egyszer Testek ürűl,
Melly ürülés sok rút szemetet ki törűl.
Ha készűl ki felé rendes emészteted
A’ szokott időben jobb ha ki ereszted;
Mert tartóztatása a’ reánk érettnek
Belső részeinkkel sok bajt szenvedtetnek.
Nem vízes, nem kemény, a’ lágy ’s öszve állott
Sárga barna ’s rendes időre leszállott,
A’ rendes mértékű, ’s könnyebbség okozó
Emésztet — a’ legjobb egésséget hozó.

2-dik SZÁM.
A’ Vizelletről.

Rendes Vizelletét a’ ki tartóztatja,
Kárát ’s halálát is könnyen okozhatja.
Szalmaszín Vizellet, melly egyszersmind vékony
Legegésségessebb, ’s éppen nem kártékony.

3-dik SZÁM.
A Gőzölgésről.

Észre vehetetlen Testi gőzölgésűnk
Legjobb: de ha talál történni hülésűnk
Vagy ízgatás által viszsza verettetik,
Azzal sok nyavalyánk ’s bajunk szereztetik.
Nyáronn többet gőzöl az ember mint Télen
Kevesebbet nappal, mintsem az éjjelen.
Kinek mind étele, mind itala rendes,
Annak gőzölgése lassú ’s igen tsendes;
A’ rendetlen étkű ’s italú emberek
Rendetlen gőzölgő ’s kárt okozó szerek.
A’ nedves levegő fagyos hidegsége
Testi gőzölgésűnk káros ellensége.
A’ meghűlés nyáron inkább tőrténhetö
Mint Télen, ’s károkat inkább is tehető;
Így szinte éjjel is hamarább meg hűlhetsz
Mint nappal, melly áltál kárba részesűlhetsz
Ha keveset gőzölsz így ártalmas lészen
A’ bent maradott rész, ’s Testednek kárt tétszen.
A’ sok kigőzölgés Testűnket gyengíti
Minden teteminket meg erőtleníti.
Tested’ szenvedhető hideghez szoktassad
Szobád, ruhád ahoz jól alkalmaztassad.
Hevülten távoztasd az Indúlatokat
Hűlést, hideg ferdőt ’s hideg italokat.

II. A’ RENDKÍVŰL VALÓ ŰRŰLÉSEKRŐL.

1-ső SZÁM.
Az Izzadásról.

Senki sem izzad míg van jó egéssége
Tsak gőzöl; ’s ha izzad, beteg ’s nints épsége
Az izzadság bátor sok baj jel adója,
De jó, mint több ’s nagyobb bajok oszlatója.
A’ tartós ízzadság káros, — így a’ nyárnak
Forrósági éltünk’ rontására járnak;
Mellyek többet ártnak mint a’ Tél éltűnknek,
Mert ott több forródzó nyavalyák készülnek.

2-dik SZÁM.
A’ Köpködésről és Pípáról.

A’ köpködés tsupa roszsz szokás ’s pípával
Fogyasztatni nedvünk’ lesz éltünk’ kárával.
Minden köpködtető Dohány fő kábító
Mérges fű, izgató, ’s gyomorháborító;
Azért, étel előtt kivált fiatalnak
Árt, ’s kik roszsz szokásból pípázni szoktanak,
Mértékkel éljenek véle, kivált száraz
Testűek: mert nékik szemlátomást kár az;
Pípa közbe a’ nyál lenyelés szokása,
A’ nyál vesztegetés hibás orvoslása;
Estve vatsorálás után egy pípával
Jó dohányt ha ki szívsz, ez kábításával
Elkészíti tested’ a’ tsendes álomra
Széket tsinál ’s kísér jó nyúgodalomra.
Etzetes pálinka szeszével áztatott
Dohány jó, melly Megyfa levél közt szárított
A’ kábító gyántát a’ pálinka szeszi
A’ tsípő Sót abból az etzet ki veszi
A’ Megyfa levelek pedig jó szagokkal
Kinálnak, ’s kedvesek gyenge dohányokkal.
A’ Tobák akkor jó ha órunk megreked
Külömben a’ soka sok bajt szerez neked;
Míg náthás vagy halaszd tobákolásodat,
Mert okozza több több felgyúlladásodat
A’ kit nem prűszköltet a’ Tobáknak szeszi
Jobb, ha gondját arról örökre leveszi.

3-dik SZÁM.
A Szelekről.

Mennél szembe tűnőbb egésséges vóltunk,
A’ szelektől annál kevésbé bántatunk;
Avvagy tsak akkor van bajunk a’ szelekkel,
Ha jól lakunk szelet szerző ételekkel.
Az űlve dolgozok, Tanúlók és mások
A’ bélebűszhödtek ’s a’ sok méhanyások,
A’ szeleket szerző ételt ’s italokat
Szorgalmatossággal kerűljék azokat.
Ha szelektől szenvedsz, úgy segítts magadon,
Hogy a’ magok útján botsásd el szabadon.

4-dik SZÁM.
A’ Tenyész Nedvről.

Hátra van egy neme a’ rend kívűl való
Űrűlésnek, — melly fő erőt magasztaló.
A’ Tenyész nedve ez, mellyből az Isteni
Erő sok milliót szokott teremteni.
A’ míg a’ nemzésben erre szükség nintsen
Bennűnk életerő frissűl e’ nagy kintsen.
Ha meg oszlatását az idő elhozza
Akkor sok ezerek lételét tárgyozza.
Ha álmunkban ki megy, — ez dobzódás’ jele
Roszsz társaság ’s búja gondolat létele.
Így, ha kénszerítve foly ez élet’ teje
Lesz sirathatatlan nyavalyák’ mételye;
Vagy ha elpazérlod a’ Házasság előtt
Előre rád e’ bűn, mérges nyilakat lőtt.
Fájdalom! a’ Világ’ ezen tsalárd lépe
Már sokról sok Tavasz rózsákat le tépe
A’ viszszaélések sok remek Ifjaknak
Tsillogott szemekre örök fátyolt raknak;
Sőtt a’ Házasok is, kiknek nints mértékek
Úgy élnek, mint hóltan járó dűledékek.
Bóldog! ki mértékkel él e’ drága kintsel,
Mert azt semmiféle baj le nem bilintsel.

HATODIK RÉSZ.
A’ Mozgásról.

Az élet fent tartására
Tagaink mozgatására,
Van szüksége Testűnknek:
Mert ez, mértékkel oszlatva
Erőnkhöz alkalmaztatva
Fent tartója éltűnknek.
Az a’ mozgás mértékletes
Az éllesztő ’s kellemetes
Melly Testünk’ melegíti,
Munkáltat; de nem fárasztja;
Testűnket ki nem izzasztja
’S Életerőnk’ segíti.
Reggel, estve, étel előtt
Ha tagaid mozgása lőtt
Ezzel használsz Testednek,
Mert annak tápláltatása
’S az étel kívántatása
Meg lesz belső részednek.
Az evés közbe járkálni
Nem jó, — roszszúl szok’ táplálni
Az efféle eledel;
Étel után se járj mindjárt
Mert a’ nagy mozgás sokat árt
Sok nyavalyákat fed el.
A’ mint Testűnk’ mozgatása
Úgy eszűnknek gyakorlása
Szükséges az életre,
Mert sokakat a’ Világi
Elmék szép tulajdonsági
Emelnek tiszteletre:
Ellenben ha nints munkába
Eszünk, — ostoba és kába
Lészen lelkünk maga is,
’S meg lep a’ tudatlanságnak
A’ durva gorombaságnak
Kárt tévő maszlaga is.
Mind a’ Testnek, mind az észnek
Gyakorlási jók úgy lésznek
Ha őket változtatva
Viszszük véghez, okos fővel
Pihent, és nyúgodt erővel
’S szépen alkalmaztatva.
Az Ész gyakorlását vészi
Ha visgálódását tészi
A’ sok elmés kőnyvekből.
Tagainknak gyakorlása
’S ’a gyakorlás’ tanítása
Jön a’ mesterségekből
A’ Test egésségesítő
’S tagainkat meg frissítő
Gyakorlások nemei:
A’ sétállás lovaglással
A’ futó tzél, laptázással,
Kugli, ’s tántz kellemei;
Az úszás, mászás, kotsizás,
Kardforgatás, hajókázás,
Az Esztergályozással,
Így a’ beszéd ’s a’ muzsika
Mellytől örömre nyílik a’
Szív, — vidám változással.

HETEDIK RÉSZ.
Az Alúvásról.

Allúvásra
Nyúgovásra
Van Testünknek szüksége
Ettől fríssűl
Ujjúl ’s épűl
Tagaink’ egéssége.
Ha nem álmodsz
Nem gondolkodsz
Mikor alszol, egésség;
De ha beszélsz
Forogsz ’s jársz ’s kélsz.
Testedbe van gyengeség.
Ha álomra,
Nyúgalomra
Mégy, — ne nyúghatatlankodj,
Tsendességbe
Békességbe
Fekűdj le, ’s ne gondolkodj
Élted’ sora
Szűk vatsora
Légyen, így lesz nyúgvásod,
Tsendesítő
’S megfrissítő
Reggelre virradásod.
Az alvásban
Nyúgóvásban
Illő rendet tartani;
Mert a’ soka
Sok baj’ oka
Sokott lenni, ’s ártani
Az álomban
Nyúgalomban
Legkevesebb hat óra,
Kilentz legtöbb
Legillendőbb
Nyóltzat szánni nyúgvóra
Méhanyások
Gelesztások
Ha estve sokat ettek,
Nem alúsznak
Nem nyúgosznak
Jól a’ bélebűszhödtek,
Gyermekeknek
Mint gyengéknek
’S Városi Aszszonyoknak,
Tudóssaknak,
Aggottaknak,
Munkásnak, soványoknak
Több álomra
’S Nyúgalomra
Van szükségek: de a’ sok
Bő Vérűek
Nagyfejűek
’S Fiatal potrohosok
Jól meg lássák
Távoztassák
A’ sok álmot; mert annak
Izzasztási
Gyúllasztási
Nékik hamar ártanak.
Éjtzakázás
Tivornyázás
Nagyon egésségtelen,
Első álom
Úgy találom
Hasznos, mint nem íztelen.
Legkedvessebb
Legízessebb
A’ Hajnalnak nyúgalma,
A’ főzésnek
Emésztésnek
Tsendes ekkor hatalma
Déli álom
Úgy találom
Tsak gyermekeknek való,
Fáradt Testnek
Vén elestnek
’S Soványoknak hízlaló.
Támadtakor
Vírradtakor
A’ Testnek, és az észnek
Munkálati
Gondolati
Legfelségesbek lésznek.
Éjt ’s hajnalonn
Jobb óldalonn
A’ Testnél valamivel
Magasb fővel
Az Estvével
Nyúgodni, sok jót mível
Most meghajtott
Majd kinyújtott
Tagokkal, — hoszszú — széles
Ágyban lenni
’S így pihenni
Testűnknek egésséges.
A’ Tollas ágy,
Jóllehet lágy,
Nem jó: — mert meg rekeszti
Melegségünk,
’S ha gőzölgünk
Gőzünk’ ált nem ereszti,
Hideg szoba
Árt valóba
Mindenkor az alvónak
Ha mérséklett
Fűtése lett
Használ a’ Nyúgovónak.
A’ fríss meszelt
Arról ád jelt
Hogy ott hálni félelmes;
Alúvóra
Nyúgovóra
Fűtteni veszedelmes.
Álmotlanság
Nyúgtalanság
Testűnk’ érőtleníti
Gyomor főzést
’S az emésztést
Zavarván, — nem segíti;
Száraztója
Fárasztója
Érző műszereinknek,
Kábúltságot
Lankadtságot
Okoz érzéseinknek.
Mint Lelkemet
Képzetimet
A’ Reménység élleszti,
Indúlatim
’S gondolatim
Bóldogságba fereszti:
Így mozgásim
Fáradzásim
Utánn, az édes álom’
Lágy párnáján
Az Éjj’ tájján
Pihenésem’ találom.

NYÓLTZADIK RÉSZ.
Az Indúlatokról.

Sok nemei vagynak az indúlatoknak,
A’ mellyek Testünknek részeire hatnak.
Vagynak reszkedtetők, vagynak ellankasztók,
És béfoljásokra nézve felizgatók.
Az indúlatlanság van testünk’ kárára
A’ fásúlt komorság éltűnk’ rontására;
A’ melly indúlatok képessek, használnak,
De a’ gyakoriak kárunkra szolgálnak.
Így a’ hirtelenek, ’s a’ felettébb valók
A’ soká tartóssak, ’s az erőssen hatók
Mind veszedelmére vagynak az embernek
Mellyek elméket is sokszor még kevernek.
Az olly indulatok, a’ mellyek izgatók
’S izgatások által lelkeinkre hatók
Minémű az öröm, a’ víg kedv ’s szeretet,
Így a’ reménység is, melly sokszor ketsegtet
Sőtt még némelly’ részben a’ boszszánkodások
A’ szabad, a’ kedves ’s szép gondolkodások
A’ meg elégedés, mind lelkesítőjük
Az életerőnek legfőbb éllesztőjök;
De ellenben kárt tesz az indúlatoknak
Sebes tódúlása, ártalmas sokaknak;
A’ boszszankodásból származott haragok,
A’ törekedések, — mind káros maszlagok;
Nagy izgatásokkal az életerőnek
Elnyomói ’s sok bajt öszve fonnak szőnek.
A’ lankasztó szerű indulatok, a’ sok
Szomorúság, szégyen ’s a’ mély aggodások
Így az irígykedés és a’ gyűlölségek
’S más indúlatosság, — mind nagy ellenségek;
Mert befelé húzzák kívülről nedvünket
’S lassú lépésekkel fogyasztják erőnket.
A’ meg reszkettető indúlatok lesznek
Íjjedés, ’s a’ bánat, erőszakot tesznek;
A’ hirtelen öröm ’s hirtelen haragok
Miatt, szélütésben reszketnek sok tagok,
Midőn külömben is izgatásban vagyon
A’ test, az indúlat káros akkor nagyon,
Így a’ midőn testünk fel vagyon indulva
’S izgató indúlat által neki gyúlva:
Akkor veszedelmes a’ test’ izgatása
És felhevítése már soknak sírt ása;
Mert van példa rá, hogy tüdő gyúlladóba
Az embert egy harag elvitt koporsóba;
Sok haragos embert a’ bú felejtőre
Ivott bor elkísért már a’ temetőre.
Ha indúlatos vagy, szerelmes Barátom!
Hozzád tanátsomat ekképpen botsáttom:
Mérsékeld magadat jól testedre nézve,
’S légyen illendően életed intézve;
Élj mértékletessen ’s foglalatosságod
Légyen tisztességes minden munkásságod;
A’ mi Lelkedre néz, te önnön magadat
Ne magad itéld meg tulajdonságidat;
Tartsd magad szüntelen magad határában
Meg férvén mindenkor magad árnyékában.
Köteleségidet tégyed jó lélekkel
’S társalkodj a’ nemes tselekedetekkel.
Ha indúlatoskodsz, ellenkezőképpen
Gyakorold magadat, ’s változtasd ekképpen
Ha haragoskodol, a’ szánakodásban,
Ha gyülölködő vagy, légy gyors az adásban,
Mint ijjedős magad bátorságra szoktasd,
Ha szomorkodó vagy, lelkedet megnyugtasd;
Most egy majd, másképpen gyakorold testedet
Külömb külömb tárgyra fordítsad elmédet;
Vadászsz, útazz, jádzál kedves Társaságban
Vagy muzsikát halgass betses mulatságban;
A’ meg történt káron soká ne aggódjál,
Hanem hogy pótóld ki, azon iparkodjál;
Hogy ha szégyenlős vagy, mi az illendőség?
Meg visgáld, mi igaz? mi a’ kötelesség?
Ne hogy az illetlen tselekedetekért
Meggyaláztass, ’s elvedd a’ meg érdemlett bért.

KILENTZEDIK RÉSZ
A’ Nyavalyáktól mentő eszközökről.

Nyavalyáktól mentő eszköz, a’ mértékletes élet
’S a’ mindenféle dolgokban rendes magaviselet.
A’ kinek semmi baja nints, nintsen annnak szüksége
Orvosságra; mivel mindég helyén van egéssége.
A’ Pestises himlő ellen, friss tehén himlőt oltass
Gyermekidbe, hogy így nékik egésséget szolgáltass.
A’ ragadós nyavalyájú betegeket kerűljed
Hogy utoljára magad is, majd meg ne keserűljed.
Pestises Halott’ ruháit, ágybéliét ’s másokat
Meg égesd; mert a’ mérges nedv meg ragadja azokat,
Így a’ rothadó ’s a’ forró nyavalyások’ ruháit
Jól ki mosd, hogy elkerűlhesd azoknak ártalmait.
A’ ragadó nyavalyájú halottat elzárd; mert kárt
Okoz, ’s eltemesd hatlábnyi mély főldbe, mert így nem árt.
Marháidat veszélly ellen tartsd jó eledelekkel,
Friss itallal, ’s az épeket ne tartsd a’ betegekkel.
A’ dögöt, hogy ha ragadós vólt, bőröstől eltemesd,
A’ beteg marhának húsát senkivel meg ne etesd.
A’ veszett kutyák’ ’s más veszett állatok’ harapási
Ellen, jók a’ vizelletek, ’s a’ sós vizek mosási,
A’ mosás után Agyaggal ’s Krétával hintsd sebedet
’S ismét meg mosd ’s jelentsd hamar Orvosnál sérelmedet;
Ha méreggel meg etettek, hamarjába ki hánnyad,
Igyál reá árpa levet; olajt, ’s magad ne szánnyad,
Langyos vízzel, vízes téjjel erőltessed hányásod
A’ hánytató gyökér ’s mások’ eszközlik tisztulásod’.
A’ vízbe fúltat ha ízmos vólt, friss levegőn tartsad,
Eret vágass rajta, ’s ruhád friss hideg vízbe mártsad,
’S azzal mind fejét, mind mejje gödrét mosd és fetskendezd:
De ha gyenge vólt, munkádat körülte ekképpen kezd;
Vidd melegbe, ’s ott a’ meleg hamúba vagy homokba,
Meleg ágyba takard, ’s gyomrát meleg rúha búrokba
Tüdejét vízes rúhával bé tekert Fújtatóval
Fújd fel, ’s majd az órrlyukakat élleszd sok szag hajtóval,
Torma ’s égett toll szagával ’s jó bor etzet’ szeszével
Kristilyoztasd Kristély tsővel, ’s élleszd pípa füstjével
Dörgöltesd hátát, tagjait, talpát meleg etzettel,
Pálinkával, ’s izgasd testét bor vagy sós víz tseppekkel;
’S ha magához jőn, — adj néki feléllesztő szereket
Bort, Kámfort, Chinát és egyéb e’ féle éllesztőket’
A’ fagyott embert vidd hideg házba; mert a’ melegen
Hamar meg rothad, ’s’ ekképpen’ orvosold a’ hidegen:
Hóval dőrgöld, ’s majd azután hideg, utóbb meleges
Ferdőbe fereszd, ’s végtére dörgöltetni szükséges;
Meleg borral, vagy kámforos égett borral dörgöltesd
’S még egyszeri felkelését ekképpen eszközöltesd.
Égett tested’ hólyagjait metéld fel és sebedet
Ekképpen kezd orvosolni fájdalmas sérelmedet:
Tojás’ fejérét habarjál két annyi vízzel kevert
Pálinkával, faolajjal ’s kend rá e’ gyógyító szert.

MÁSODIK SZAKASZ.
Különössen az egésségeseknek korok, és állapotjokhoz képest való magok tartásokról.

Anyák! ép magzatra hogy szert tehessetek,
Méhetek gyümöltsét hordozván éljetek
Mértékletes, rendes életet mindenbe,
Így leszsz örömötök e’ földi Édenbe;
Meg adván az Egek kívánt magzatotok’
A’ hív dajkálkodás légyen fő gondotok.
Gyermeki gyenge kor, kiván jó táplálást,
Sokszor kevés ételt, ’s szükséges dajkálást;
Szeretet, fenyíték vigyázva legyenek
Egymással meg osztva, hogy kárt ne tegyenek.
Gyermekeknek hideg mosdások ’s ferdések
Által segíttetik gyors nevekedések;
Ételben ’s italban a’ melegítőket.
’S a’ ruhába kerüld a’ felhevítőket.
Míg hibáz a’ gyenge test’ kiformálása,
Káros a’ gyermeki elme tanulása
A’ Gyermek’kori ész a’ mint könnyen ejti
A’ tanulást, — ugyan könnyen is felejti.
Ifjak! friss erőtök’ jól mérsékeljétek
A’ Tavasz’ kellemit el ne henyéljétek;
Az illendő munka szükség az Ifjaknak
A’ testi gyakorlás, ’s jó ha izzadhatnak;
Sokat ’s kivált torkig soha ne egyetek
Ételben ’s italban mértékkel éljetek;
Hívesítő zöldség inkább, mint hús légyen
Ételtek, ne hogy a’ bőv vér sok kárt tégyen;
Kevés álom mellett, friss vizet igyatok
Rendessen a’ hídeg ferdőkre vágygyatok;
Búja gondolatok, búja Társaságok,
Mind testet mind lelket vesztő híúságok:
Ifjak! kerüljétek; mert ők meg ölőtök
’S idő előtt lésznek gyászos temetőtök;
Késő a’ siralom, ha a’ gyertya vége
Idő előtt gyúlván fogytáig el ége!
A’ Közép Időnek mérsékelt ideit
Okossággal vezesd minden esztendeit;
A’ mértékletesség itt is a’ kormánnya
Éltünknek, a’ halál hogy széllyel ne hánnya
Idő előtt testünk részeit egymástól,
A’ lelket a’ testtől, mint vólt hív bajtárstól.
Fiatal kövérek el ne mulassátok,
Mindennap’ testetek’ gyakorolgassátok
Sem sokat, sem kövér, olajos étkeket,
Húst, tejet és tojást, vagy sok kenyereket
Ne egyetek; hanem zöldséggel, sóssakkal
Éljetek rendessen sok savanyúakkal.
Italtok a’ vizes savanyú bor légyen,
Déli álomban részt szemetek ne végyen.
Mindenkor a’ rendes időn fekűdjetek,
’S mindenkor rendessen idején keljetek.
Tavaszszal és télen has hajtót vegyetek
’S minden ülő élet nemét kerüljetek!
Öregek! nyúgalmat ’s a’ meleg helyeket
Keressék ’s a’ könnyen főző ételeket,
Melegítő ital és a’ meleg ferdők
Által éllesztetnek az aggott esztendők.
Jó kedvetek légyen, ’s néha kotsizzatok,
Sétálván a’ közbe el ne fáradjatok,
Tovább aludjatok mint az előtt, mikor
Frissebb vólt az erő, frissebb az idő kor
Szükségtek’ idejét el ne mulassátok,
Senkiért szokástok’ ne változtassátok!

MÁSODIK RÉSZ.
Az élet’ nemére nézve való magatartásról.

1-ső SZÁM.
Az Urak és Tisztviselők magok tartássokról.

Az Úr, nagyobb módban élvén
Szegénnyel több jót tehet,
Szabadsága nagyobb lévén
Annál roszszabb is lehet,
Módja lévén válogatni
Úgy intézze lakását
A’ mint szükség jobbítgatni
Testének alkotását.
Hogy ha száraz természetű,
Lakni kehes mejjének
A’ Hegy, — ’s a’ sok emeletű
Házak nem jók lennének;
Jobb így az allyba lakozni:
De a’ potrohosoknak
A’ hegytetőn mulatozni
Használ kövér hasoknak.
Urak! tovább pihenhettek
A’ téli éjtszakákon;
De meg’ elsők fent legyetek
A’ nyári hajnalokon.
Rendes időben légyenek
Ebédtek, Vatsorátok,
Hogy károkat ne tégyenek
’S bajt ne hozzanak rátok.
A’ sok kitsinált, betsinált
Hideg, meleg zavarék
Étel, már sok tsömört tsinált
A’ sok zagyvált habarék.
Az éretlen gyűmöltsöket
’S az erővel értteket
Az ujjság kedvéért őket
Meg vesd mint roszsz szereket.
A’ jeges víz helyett rendes
Italod közönséges
Kútvíz légyen, melly nem édes;
Friss, tiszta, ’s egésséges.
Ha Úr vagy is, egésséged’
’S Élted’ fenn tartására
Múlhatatlan van szükséged
Tested gyakorlására.
Reggel ’s ebéd előtt járkálj
Vadászsz; — de már délután
Kotsizz, lovagolj vagy sétálj.
Az illendőség után;
Ha Úr vagy is, el ne felejtsd
Hogy ember vagy, ’s a’ nemes
Emberi érzéseket rejtsd
Szívedbe, — ez kellemes!
Mert Virtusid’ magasztalom
’S azzal az Úri Nemet,
Egyéb eránt a’ Sírhalom
Tégedet is eltemet!

2-dik SZÁM.
A’ Tanúlokról és Tudósokról.

Gyermekeknek
Mint gyengéknek
A’ magok erejekhez.
Oktatását
Tanítását
Mérjed tehetségekhez
Kis korába
Oskolába
Hatodik esztendőben
Rend szabatni
Feljáratni
Lehet ezen időben.
Tanúlóknak
Tudósoknak
Önnön egésségekről
Gondoskodni,
Jó aggódni
Állandó épségekről;
Mind eszeket
Mind Testeket
Módjával gyakorolják,
Az illetlen
Mértékletlen
Élettől, magok’ ójják.
Alúvások
Nyúgovások
Elegedendő légyen
Hogy álmatlan
Nyúghatatlan
Éltek romlást ne tégyen.
Napkeletre
Emeletre
Építtessél kedvellő
Tanúló helyt,
Mellyet mihelyt
Virrad, járjon friss szellő!
Hol pallózott,
Ki deszkázott
Légyen Tanúló-szobád
Téli fűtőd,
Melegítőd
Mérsékelje száraz fád’.
Az ételek
Eledelek
Tanúlóknak avassak,
Lisztes, füstölt,
Sajt, nagyon tőlt
’S nem jók, mint ártalmassak.
Gyengeséggel
Friss zöldséggel
Éljenek, ’s madarakkal,
Híg tojással
Gyűmölts ’s mással
Néha téjjel ’s vadakkal
Tanúlóknak
Italoknak
Friss víz legjobb mindenha,
Gyenge vízes
Savany szeszes
Bor sem árt néha néha.
Éjtszakázás
Mulatozás
’S ágyba olvasás roszszak,
Test bádjasztók
Ellankasztók
’S szemet rontó gonoszszak.
Jókor fekvés.
Jókor kelés
Legjobb: mert a’ nappallal
Vígabb a’ test,
Lelkünk sem rest
Tanúlni a’ hajnallal!
A’ kétszeri
Mértékszeri
Sétálások napjába
Frisseséget
Egésséget
Hoznak bádjadt tagjába.
Tanúlóknak
Tudósoknak,
Jó erkőlts a’ kellemek;
Fogyasztójok
Lankasztójok
Testeknek a’ szerelmek!

3-dik SZÁM.
A Mesteremberek’ magok tartásokról.

A’ nagy terheket emelők, hogy meg ne sérüljenek
Minden emelést és munkát erejekhez mérjenek (h)
A’ tűzzel dolgozók (i) tegyék munkájok’ változtatva,
Tűz nélkűl való munkával ottan ottan oszlatva;
Napjába friss hideg vízzel megmossák szemeiket
’S mérsékelve úgy frissíttsék forró agyvelejeket.
Az erős, — büdős, — sós, — gőz, — ’s por közt dolgozó munkások
Nyitva tartsák műhelyeik’ ablakit, ’s dolgozások
Utánn, hetenként gyakorta mosogassák magokat
’S meg feredvén tisztogassák szem, fő, szájj ’s más Tagjokat. (j)
Az aprólékkal vesződők segíttsenek magokon,
Nézegetvén a’ nagyító Üveg Okúlárokon. (k)
A’ Varrók gyűszűt tartsanak, Kőmíves, Kováts ’s mások,
A’ kiknek por, ón, mérges máz, ’s réz közt foly dolgozások,
Mind ezek ’s más illy mívesek étel előtt ’s egyébkor
Mosogassák, ’s tisztán tartsák kezeiket mindenkor.
A’ meg görbűlve dolgozók egyenessen álljanak,
Munkán kívűl járkáljanak, ’s néha fel felkapjanak.
Sokat űlők mindennapi mozgatását Testeknek
El ne felejtsék; mert ez fő táplálója élteknek.
Az állva dolgozók, ’s gyalog útazók ínaikat
Béfáslizzák utazások közbe lábkásáikat
Szoros lábbelit tartsanak, ’s izzadván vigyázzanak
Hogy meg ne hűljenek, ’s szinte hamar meg se fázzanak.
A’ kik mejjek’ húsaival és kötőlékjeivel
Dolgoznak, (l) ne dolgozzanak nagy erőltetésivel,
’S azomba úgy segítsenek munkájok közt magokonn
Hogy rendessen széles Övet hordjanak derekokonn.
A’ tüdejekkel szenvedők (m) mérsékeljék magokat
Egyenek olajos ’s nyálkás étkeket, — ’s italokat
Nyers tojás székiből vegyék, — így munka közt szájokra
Kössenek vízes spongyiát rendessen ajakokra.
A’ Kovátsok, Kőfaragok, Molnárok, Hámorosok,
Pattantyúsok nagy zörgés közt dolgozván ’s a’ Dobosok —
Viseljenek füleikben tépett ruha dúgókat
Hogy ekképp’ megkimélhessék fűlök’ gyenge dobjokat.

  • (h) Nevezet szerént kik légyenek az itt elő fordúló Mesteremberek, számlálja el sorba a’ Tanító. Lásd az Originált pag. 179—187 p. o. Illyenek a’ Kertész, Molnár, Szántó-Vető, Áts, Kengyel futó, Kántor, Komédiás, Kéményt seprő.
  • (i) Hutások, Kovátsok, Ötvös, Értz míves, Szakáts,
  • (j) Mosonék, Szappanos, Kalapos, Kaptzás, Tsapó, Tímár, Szüts, Varga, Szíjjártó, Nyerges, Fésűs, Mészáros ’s a’ t.
  • (k) Órás, Betűszedő, Iró-Deák.
  • (l) Takáts, Könyvnyomtató, Rézmettző, Pintér, Varga.
  • (m) Kasznár, Molnár, Kőfaragó, Kántor, Pap, Prokátor, Parókás.
4-dik SZÁM.
Az Útazók’ magok tartásokról.

Lak’ helyed’ nem szűkség hirtelen sem jobbra
Által-változtatnod, sem pedig roszszabbra.
Útban hideg ’s nedves idő veszedelmes,
Úton nedves lábbal meg fázni félelmes;
Ha meg fázott tested, hálásra érkezvén
Ruhád’ száritsd, ’s meleg jó borhoz férkezvén
Igyál, — ’s ezenkivűl testedet dörgöltesd,
’S meleg Herbathéból gyomrodat részeltesd.
Főldön ne hálj, Szobád száraztó füstökkel
Befüstöld kellemes szagú füstölőkkel;
Ha nagyon meg fázott lábod és fél fagyott,
Hogy el ne romoljon, mivel a’ baj nagy ott,
Hideg vízbe fereszd, télen hóval dörgöld,
De annakutánna tisztára meg töröld;
Járkálj rajtok ’s könnyű járásod közt nyomba
Egy tsésze borlevest hörpölgess azomba.
Útazván a’ forró nap meleg részében
Pihenj, — ’s a’ mit múlattz, pótold az esvében
Indúlj meg reggeli hajnal hasadtakor,
Mert az Útazásra ez legszebb időkor.
Útazván ételed mértékletes légyen
Szemed a’ konyhákon visgálást ne tégyen.
Minden mesterséges ételeket kerűlj
Öszvevágott vagy Hal ételbe ne merűlj:
Úton a’ mit eszel, jól meg paprikázzad,
Jól meg etzetezzed, jól meg foghagymázzad.
Ebéd után tormát, sajtót, vagy retkeket
Egyél, ’s más szokott szád ízéhez mértteket. —
’S mind ezeket úton egymás után sorral
Feketekávéval nyomtasd ’s űrmös borral.
Úton vigyázva idd az idegen vizet
Ha nem friss, ruhán szűrd; mert sok bajjal fizet;
Ha lágy, — Tó vagy folyó ’s lapályos kútbeli
Úgy idd, elébb kezed ha meg etzeteli:
Ha kemény vagy hideg és kifolyó forrás
Nem árt néki egy kis megsalétromozás,
Kivált annak, a’ ki a’ lágy vizhez szokott,
Mert úgy nem okoz bajt az idegen víz ott
Kinek időközben otthon nem szokása
Inni, ne igyon az, mert lészen ártása;
Inkább nagy melegben száját mosogassa,
Kezét ’s ortzáját friss vízzel lotsolgassa,
Vagy inkább savanyús gyűmöltsőket egyen,
Avvagy falatozzon, ’s italt rá úgy vegyen,
Vagy tartson szájába, Czitrom szeleteket,
Vagy egy két etzetes falat kenyereket.
A’ Pálinka nyáron vízzel hivesítő,
Télen veszedelmes, melegbe frissítő!
Télen kevesebbet kell enni, mint inni,
Nyáron az italból több részt lehet venni.
A’ ki felhevűlten hibából hideget
Ivott, járjon keljen ’s ígyon rá meleget.
A’ Leves, Herbathé, borleves jók akkor
Legjobb melegitő az aszszúszőlőbor.
Útas! sok bajjaid’ hogy eltávoztathasd
Semmi szűkségedet úton ne tartóztasd,
Külömben is a’ sok kotsin való űlés
Által leszsz sok bajba való részesűlés,
Szorúlás, Kólika ’s mások következnek,
A’ mellyek sok kínos szenvedést szereznek.
A’ ki egész napon kotsin űlt ’s lovaglott
Járjon, fellyebb, alább mihelyest megszállott.
Magában útazni únalmas, — orvosság
Ellenben az úton a’ betses társaság.
A’ kotsin olvasni káros, — így az álom
A’ kotsizás közbe fárasztó nyúgalom!
Útas! ha éjjelre értél szállásodra
A’ friss vízzel való hasznos mosdásodra
Légyen gondod, — mellyel nappali szennyedet
Lemosván könnyítsed nyúgtató éjjedet
Így virradtakor is indulásod előtt
Éjjeli szennyednek jó ha mosása lőtt.
Útazván ruhádat az időjáráshoz
Alkalmaztasd a’ sok időváltozáshoz,
Ha tsak lehet ne hálj Fogadós’ ágyába,
Ha el nem kerülhedd, nézz a’ nyoszolyába
Tiszta e’ vagy ronda? mert ott sokan hálnak
Fekélyes emberek, ’s nyomok kárt tsinálnak,
Kik az ágybelire száradott nedvekkel
A’ helyekbe fekvőt megrontják ezekkel,
Minthogy melegsége által felolvasztja
Azoknak nedveket, ’s magára ragasztja.
Úton tollas dunyhák takaróknak roszszak,
Ragadó nyavalyát bévevő gonoszszak.
Jó, útra ágybelit ’s bőrvánkost hordozni,
Magad ruhájával legjobb takaródzni.
Úton köpönyeged légyen a’ lepedőd
Bundád vagy más ruhád a’ külső fedeződ.
Útban szoros ruhád nyáron igen meleg,
Téli útazásod közbe leszen hideg.
Úton a’ ször Ruha meleg természetű,
A’ szőrös bőr ruha forróbb, — ’s a’ bélletű
Posztó legmelegebb, nehezen eresztvén
Ki felé a’ sok gőzt ’s nagyon meg rekesztvén. —
Útas! változások ha útban találnak,
Hamar orvosságúl ím ezek szolgálnak:
Ha szorúlásod van, — jó a’ Rabarbara,
Mellyett estve kezed kanálba habara;
Így a’ keserű Só külön, vagy keverve
Vízzel jó, — ’s épséged viszsza lészen nyerve.
Ha a’ gyomrod gyenge, ’s van epéd’ híbája
Legjobb a’ keserü fű Herbatheája.
Úton, ha meg hűltél, fő gondod estvére
Légyen Bodza virág’ ’s Pipitér’ levére
Fa-héjj Borlevesbe ’s paprika hevítni
A’ hideg gyomrokat jók felmelegítni.
Ha hasad valami eltsapta, — ekkor jó
Orvosságod lészen a’ Szeretsen-dió.
A’ Sáfrány hathatós Orvosló szert adna,
Hogy ha vizelleted úton felakadna.
Nedves Háló-szobád Füstölő porokkal
Jó ki füstöltetni éllesztő szagokkal.
Mettzés vagy kartzolás történvén Testeden
Az Anglus flastrommal orvosolj sebeden.
Hogy ha mérget nyeltél, a’ Lugsó ’s az Etzet,
A’ Szappan ’s Büdöskö orvosságúl lehet.

5-dik SZÁM.
A’ Betegek körűl forgolodók’ magok tartásokról.

Szőr ruhába
Vagy Bundába
Éh, — vagy tele gyomorral
Ragadóshoz
Nyavalyáshoz
Ne menj, — kárt tesz azonnal,
Elfáradva
Megizzadva
Kerűld a’ betegeket,
Elbádjasztva
Ellankasztva,
’S ha félsz, — távoztasd őket.
Selyem — ’s vászon —
Ruha haszon
Beteg körűl forgónak;
Tárkony gyökér
Bors sokat ér
’S a’ Fahéjj nyálazónak.
De ha rágod,
Bolondságod
Leszsz, a’ mit rágsz, lenyelni,
A’ Betegek’
Lehelletek
Roszsz, kár azzal eltelni.
Mind bémenvén
Mind ki jövén
Szádat etzettel öblitsd,
’S ekképp’ hamar
Míg meg nem mar
A’ belső méreg, — tisztítsd.
Bé menőre
Kend előre
Faolajjal testedet,
Ki jővén sós
Avvagy Lúgos
Vizzel mosd kent részedet.
Változtassad
Ki mosassad
Ruháidat, ’s szellősztesd;
Ez jót tehet,
Ha nem lehet,
Ki veresd — ’s ki égettesd,
A’ ragadvány
’S beteg hitvány’
Nyavalyájú emberek’
Lehelletek,
Lélekzetek
’S tsókjaik ártó szerek.
Pípájokból
Poharokból
Pípázni ’s inni félő,
Ez a’ próba
Árt valóba
’S egy bajt, többel tserélő.
Ruhájokat,
Ing ’s mássokat
Hordozni veszedelmes;
Söt helyekenn
’S Ágy nemekenn
Űlni ’s hálni félelmes.

Doktor’ Kötelelessége.

Doktoroknak
Vigyázóknak
Kell lenni a’ Betegek
Körűl, ágyhoz —
Értz botjokhoz
Támasztván egyik kezek’,
A’ másiknak
A’ Pulsusnak
Verését kell visgálni;
Lehelletek
Lélekzetek
Hogy ne ártson, úgy állni.

Pap’ Kötelessége.

Betegekhez
Dög testekhez
A’ Papok ne nyúljanak,
Lehellések
Gőzölgések,
Órrokba ne hassanak
Betegeket
Mint gyengéket,
Igy ágyokat bizgatni
Ne engedjék,
’S ne szenvedjék
Mig ott vagynak, mozgatni.
Pap beszédét
’S könyörgését
Jól úgy alkalmaztassa,
Hogy a’ szorult
A’ nyomorúlt
A’ szót ugyan hallhassa;
De ő ennek
A’ Betegnek
Szájától valamivel
Elfordúlva
Elvonúlva
Állyon: — mert az kárt mível.
A’ Beteghez
A’ gyengéhez
Pap addig bé ne menjen,
Míg szobája’
Belső tája
Nem tiszta, — ’s ne pihenjen,
Mig egészszen
Friss nem lészen
A’ szag, — melly bent lebegő,
Szellőztesse
Füstöltesse,
’S úgy leszsz ott jó levegő!
A’ Tömjénnek,
Az etzetnek
Fűstjei alkalmassak,
Izzó vasra
Vagy téglára
Tsepegtetve hasznossak.
Pap elhagyván
’S eltávozván
Betegtől, tisztíttassa
Mind ruháit,
Mind tagjaít
’S Edényit ki mosassa.

Seborvos’ Kötelessége.

A’ seborvos
Légyen okos
És vigyázzon eszével,
Hogy ragadvány
Vagy rothadvány
Sebhez sebes kezével
Ne nyúljon, — sőt
Máskor is Őt’
Ha hívják, — ezt meg tartsa,
Hogy mind magát,
Mind szerszámát
Meg mossa ’s meg tisztítsa.

Bába Kötelessége.

Magad’, Bába!
Tartsd tisztába
Illendőn és ne dúlj fúlj!
A’ Szűlőhöz
Sínlődőhöz
Sebes kézzel soh’ se nyúlj!
Szűlés útán
Egymásután
Sokszor etzettel mossad
Kezed’, — ’s ismét
Szappan levét
Végy, ’s azzal tisztogassad.
Ha ragadvány
Gyanús hitvány
Szűlöd, — jó, szülés előtt
Friss Olajjal
Zsírral ’s vajjal.
Ha kezed kenése lőtt;
De azután,
Szűlés után
Ujjra meg mosd kezeid’
Hamús lúgos
Vagy szappanos
Vízzel, — ’s más betegeid’
Úgy látogasd,
Meg tisztogasd
Kezed’, ’s tiszta szűlőnél
Korpás vízbe
Mosd több ízbe
Ott is a’ sinlődőnél.
Ezek után
Szűlés után
A’ Méh — ’s Bél — klistir tsőket
Tisztogassad
Jól ki mossad
A’ használt eszközöket.
A’ Kisdednek
Tsetsemőnek
Száját jól kitisztogasd,
Gyenge ruhát
Tekerj puhát
Kezedre ’s úgy mosogasd;
Kis szájába
Soha, Bába,
Ne nyúlj, mez’telen újjal
Sok rondákat,
Nyavalyákat
Reá ragaszthattz azzal.

Beteg Gyám’ Kötelessége.

A’ beteg gyám sok beteget ne gyűjtsön egy szobába;
Mert ott a’ sok kedvetlen szag ártalmas valójába.
A’ levegőt mind magára, mind a’ betegre nézve
Tisztán tartsa, meg frissítse; mert úgy leszsz jól intézve.
Ruháját ki szellőztesse, több vízbe kimosassa,
Ragadós beteghez érvén kezét meg tisztogassa.
Belé ne feküdjön soha a’ Betegnek ágyába,
Mert a’ felmelegítéssel nyavalyát szív tagjába.
Ne éhezzen, ne szomjúzzon, ’s ne mértékletlenkedjen,
Mindeniket mérték szerént fojtassa egygyen egygyen.
Nagyon melegen a’ szobát ne tartsa; mert ez által
A’ meg vékonyított méreg könnyebben hathat által.
Ha nints kedve, vagy ha bádjadt, vagy más sok bajja vagyon,
Se maga, se mással magát ne erőltesse nagyon.
A’ sok álmatlanságoktól önnön magát meg ójja
Álmatlanságát másszori kialvással pótolja.

6-dik SZÁM.
A’ Halottas Emberekről.

Mikor halottad van, jól meg visgáld hólt e’
Fagyos szerelmesed, ki már a’ sírbólté?
Ha hús része lágyúl ’s hasa kezd puffadni
Halavány, zőld színű, szagos ’s kezd rothadni,
Az illyen alúvók hóltak valósággal,
’S nem kínlódnak többé e’ bajos világgal.
Halotthoz, kivált ha ragadós, Virrasztót
Ne kűldj, — ’s a’ hol fekszik, nyiss ablakot, ajtót.
Tömjén, etzet, ’s pípa füsti közt tegyék be
A’ ragadós hóltat a’ gyász üredékbe.
A’ ragadóssakat eltemessék nyomba,
A’ végtiszteletkor ne vigyék Templomba.
A’ hóltak’ sírjait rendibe ásassad
Az elébbeniket ne háborgattassad.
A’ sír méllységének egy ölnek kell lenni
Fellűl a’ sírdombot magasan kell tenni.
A’ halottas háznál tórozni félelmes,
Hajdani roszsz szokás, sokszor veszedelmes.
A’ halottas házat a’ temetés után
Ki kell szellőztetni sokszor egymás után.
A’ halottas ember ruháját levesse
Az alsót ki mossa, felsőt szellőztesse;
A’ temetés’ napján testét meg fereszsze
’S a’ nyúgodalomra jó borral ereszsze.

MÁSODIK KÖNYV.
A’ Betegek’ magok tartásokról.

Ha izgató erőd miatt
Vagy forró ’s gyúlladozó
Felhevült tüzedbe lankadt,
Elsárgult, hervadozó!
A’ hevítő italokat,
Ételt és mozgásokat
Kerűljed a’ sok álmokat
’S tűzes indúlatokat.
Árpakása Riskásával
’S főtt gyümöltsök’ levekkel
Jók, — élj ezek nyálkájával
’S savanyús ételekkel.
Mondola téj, óltott vizek
Savany Lemonádival
Enyhítők savanyús ízek,
Élj ezek’ italival.
Nyúgodj annak idejében
Jól mérsékelt szobába.
A’ setéttségnek éjjében
Hogy ne légy ujjra kába;
Légyen takaród mérséklett,
’S fekűdj, fedetlen fővel,
Reggel fejed ’s szád öblített
’S nyakad, mosd frissítővel.
Ha az erő híjánosság
Miatt szenvedsz meleget,
Ezt diktálja az okosság:
Kerülj minden hideget,
Lapály helyet, hamar hűlést,
Nedves ’s gőz’ lakhelyeket,
Friss italba részesűlést,
Növevényi étkeket.
A’ magas lakást keressed;
Élj tápláló húsokkal
Fahéjjt, jó bort, mind szeressed
’S élj égett italokkal.
Helyed’, ágyad’ és fekvésed’
’S ruhádat változtassad,
Ágyba légyen felülésed
’S magadat múlattassad.
Jó barátid ujjságokkal,
Beszéddel ’s mu’sikával
Élleszszék lelked’ azokkal
’S jó kedv’ nyájasságával.
Ha fent járhattz — járj — de meleg
Ruhába, melly erősít,
Az ágyad se légyen hideg:
Mert téged meleg frissít.
Lábbadozó állapotban
Jobban vigyázz magadra,
E’ tsiklandós időpontban
Vigyázz állapotodra.
Lassan lassan jőn az erő,
Melly egyszerre elveszett,
Viszsza lassan jövő szer ő
Bár hamar elenyészett:
Azért is a’ lábbadozó
Lassan lassan próbálja
Erejét: mert erőt hozó
Az idő, úgy találja.
Elsőben beteg ágyában
Feltámasztott derékkal
Próbáljon űlni magában
Mérséklett takarékkal.
Űljön továbbot karszékbe,
Majd szobába sétáljon,
Majd Údvaron, jó időkbe
’S közbe közbe meg álljon.
Jó idővel felkereshet
Sok kellemek’ helyeit,
Lovaglást, kotsizást tehet
’S így élleszsze sebeit.
Betegséged után mindjárt
Szokott munkád’ ne kövesd,
Mert gyenge vagy, hamar meg árt
Tested’ lelked’ pihentesd.
Lábbadozó’ kivánságit
Az illendő mértékben
Tellyesíthedd óhajtásit;
De nem képtelenekben.
Lábbadozván akkor hagyd el,
Ha jó ízű ételed’,
Többször egyél, többször tedd el,
Így leszsz frissebb lételed.
Forródzásból lábbadozók
Ízgató italokat
Igyanak, — ’s, a’ gyúlladozók
Gyenge vízes borokat;
A’ mi érzést eröltető
’S életerőt lankasztó
A’ Harag, — melly kárt tehető
’S a’ Vénus — melly fogyasztó —
Mind ezek — lábbadozóknak
Veszedelmes szereik,
Mert ezek által azoknak
Gyengíttetnek ereik.
Káros nékik meg hűlések,
De a’ meleg ferdőjök
Által, meg jőn enyhűlések
’S ujjonnan éllesztőjök!

VÉGE.

Jegyzés. Ha talám valamelly Kátói szemek a’ néhol találtató roszsz Cadentziákban megütköznek, annak okát ne annyira a’ Poëtai szük termésben keressék, mint a’ Poëtai Léleknek eleibe szabott materiálék által történt meg köttetésében. — Nintsen ugyan is annak semmi keservessebb, mint az, mikor ő szabadon, önnön tettzése szerént nem repűlhet, és ott, a’ hol akar, maga magának kedve szerént való Materialékat nem teremthet.

Zsoldos János
(1767–1832)
Veszprém megye egykori főorvosa